Tomlin edző a mostani győzelemmel a Steelersen kívül, jó a saját csapatát már jópárszor valójában, megverte immár a liga összes más egységét. Igen a Saints-t eddig nem sikerült.
De ne rohanjunk ennyire.
Voltak pozitív és negatív előjelek a meccs előtt. Sok sérülttel vártuk a találkozót, azonban TJ Watt visszatérhetett.
Mindenki kíváncsi volt, hogy a bye week után Claypool nélkül, akiről az a hír jött, hogy inkább már lázító volt, milyen O teljesítményt tudunk a pályára tenni. Változtat-e Canada bármit a playbook-on? Van-e rajta igazán nyomás?
Az első labdabirtoklás a miénk volt. Ebből még sokminden nem jött össze, ellenben a második birtoklásnál már egy gyönyörű TD-t ünnepelhettünk. Igaz ehhez kellett az, hogy a védelmünk a speciális egység által megteremtett ideális mezőnypozíción tartotta a Saints offense-t akik kénytelenek voltak punt-ni és így mi a saját 43-ról támadthattunk.
Felcsillant a remény és úgy tűnt ismét képesek lehetünk valami szép játékot bemutatni a találkozón.
Hát nagyjából a meccs szinte egészére ki is fújt az O által felrajzolt szép játékok sora.
Volt még lehetőség FG-t rúgni, a csere rúgó hagyott is ki, és a végén Kenny azért futott még egy TD-t.
A védelem teljesen más képet mutatott a vezére visszatértével. Látszott, hogy Watt a jelenlétével képes szintet emelni ezen az egységen.
Highsmith sziporkázott az este.
Élt a lehetőséggel, hogy a másik oldalon TJ extra figyelmet kapott. Így is kell ezt.
A védelem egyszerűen folyamatosan nyomás alatt tudta tartani Daltont és bandáját. Volt 1-1 drive amikor ki tudtak szabadulni és szép játékokkal átjönni rajtunk, de valójában szinte az egész találkozón csak szenvedtek a nyomás és a védekezés alatt.
A fenti adatsorhoz mit kell még hozzáfűzni?
A győzelem szép és értékes, a morál miatt mindenképpen. Azonban jegyezzük meg. Ettől nem lettünk jobb csapat.
Annyi történt, hogy a két hétben jól felkészültünk a Saints-ből, akik adták is magukat ahhoz, hogy álozati bárányok legyenek.
Rengeteg szerkezeti hiba látszik. Canada könyve picit kijjebb nyílt, de az igazán értékes lapokat egyszerűen nem vesszük elő. Vagy nincsenek, vagy csak a fal limitáltsága miatt nem megjátszhatóak.
Picket sokszor a túlzott bizonyítási vágyban kapkodott, nem hozta azt a higgadt nyugodt játékot amit az eddigi időben megszoktunk. Szerencsére most nem adta el a labdát, bár voltak hihetetlen rossz passzai, de a vendégek védői nem tudtak élni a tálcán kínált segítséggel.
A pihenő előtt az volt a mondás, hogy a támadófal sok szabálytalansága teszi tönkre a támadásainkat, nullázza ki az elért eredményeket. Jelentem ezt sikeresen megoldottuk. Fegyelmezett játékkal szinte hiba nélkül meggoldották a munkájuk ezen részét. Azért a siettetés ellen és a futás támogatásásban sokat kellene még javulni. Ott vannak komoly lyukak....
Ha már futás.
Említsük meg az immár kétfejű futótandemünket, ami az eset 3 fejű lett. Harris mellé Warren is komolyan felzárkózott, de tegnap Kenny is megmutatta, hogy a fiatalság, még sebességgel is társulhat lábon.
8 kísérletből 51 yardot haladt, ami 6,4 yardos átlag. Azt bármely sztárfutó elfogadná. Valamint egy TD-t is "futott". Igazi vezér volt tehát tegnap is. Nem kímélve magát, ha éppen az kellett. Emlékezzünk csak amikor DJ-nek blokkolt. Hatalmas sprinttel ért oda és próbálta segíteni az elkapójának a tovább haladását. Holott ez neki nem lenne a feladata, egyáltalán.
Alant betettem a számokat, hogy azért aki erre kíváncsi az ezt is meg tudja lesni.
