20-16-ra sikerült nyerni a csütörtök éjszakai mérkőzésen, a vendég Tennessee Titans ellen. A mérkőzést megelőzően 2,5 pontos favorit volt a Steelers, tehát mondhatni papírforma győzelem volt, ha valaki azonban végig nézte élőben vagy ismétlésről, nem biztos, hogy a papírforma szó jut eszébe.
Láthattunk mindent, amit idén szoktunk. Volt kiváló és puha játék a defense-től, volt nagyszerű drive és több könnyed 3&out az offense részéről.
Pedig úgy kezdődött a mérkőzés, ahogy régen nem. Canada összerakott egy olyan első drive-ot, amit mindig szeretnénk látni. Végül Harris szerzett TD-t, de összességében 1-1 hibát leszámítva, jól működtek a hívások és jó volt látni az egész drive-ot.
Persze a Titans offense is eljutott FG-ig, köszönhetően főleg annak, hogy szokatlanul sok szabálytalanság jött a védelmünktől.
A gyors pontváltás után ismét az idei Steelers offense lépett pályára és ennek köszönhetően két drive is 3&out-tal ért véget. A védelemnek pedig folyamatosan pályán kellett lenni, ami sosem jó jel. Ráadásul az első a második Titans drive-ban kivált a védelem játékhívója Holcomb és elkezdett működni a Henry is, aminek eredménye egy Titans TD lett.
Ezután azonban, főképp a stabil futójátéknak köszönhetően a Steelers is RZ-ba jutott, előbb azonban egy buta szabálytalanság (12 ember a huddle-ben) és rossz kivitelezés, majd Pickens lazasága akadályozta meg a TD-t, de legalább haladtunk, ami az utóbbi időben nem volt jellemző a társaságra.
Végül aztán összejött a hosszú TD drive, DJ pedig 2 év (655 nap) után végre TD-t szerzett, ahogy pedig ilyenkor lenni szokott, a védelem, ha nem is könnyen, de megállította a vendégeket és megszereztük az 5. idei sikert is.
A mérkőzés legszeme támadójátéka egyébként egy Pickett Diontae Johnson 3&6-hoz fűződik. Pickett tökéletes passzt küldött DJ felé az oldalvonal mellett és 32 yardos elkapás lett belőle. Persze ez is már a 4. negyedben volt, ahol egy egészen más Pickettet látunk a pályán.
Mellékesen megjegyzem, hogy soha nem volt még olyan csapat, aki annak ellenére pozitív mérleggel rendelkezzen, hogy minden mérkőzésen kevesebb yardot szerzett az ellenfelénél. (8 játékhét után, 34 ilyen csapat volt eddig, aki mind a 8 mérkőzésén elvesztette a „yardpárbajt”)
Mióta Pickett a kezdő, prime time mérkőzéseken 6-1-re áll a csapat. Az egyetlen vereség tavaly a Dolphins ellen volt, amikor Pickett 3 int-t dobott. A mérkőzések első 3 negyedében nem lehet azzal vádolni, hogy konzisztens lenne, de ha eljön az idő és a 4. negyed és a csapat még maximum egy TD hátrányban van, akkor érdemes lehet fogadni rá. Már 7 olyan fordítása volt, ahol a 4. negyedben hátrányból kellett visszajönni.
Pickett egyébként nem játszott jól, összességében. De szerencsére voltak társak, akik emlékezeteset alkottak. Broderick Jones ezúttal RT pozícióban kezdett és remekül játszott itt is. Állítólag Okorafor múlt heti pályán kívüli beszólása miatt nem ő játszott, de nagy szerepe volt abban, hogy nagyon feljavult a futójáték. Meg is kell dicsérni Harrist és Warrent, akik mindketten nagyot játszottak és rég nem láttunk ennyire potens futójátékot (166 futott yard)
Egy másik újonc teljesítménye előtt is kalapot kell emelni. Joey Porter Jr Hopkins őrzése közben a felé irányuló 5 labdából mindössze 1 elkapást engedett. Remekül tapadt rá és 1-2 véleményes zászló ellenére is nagyszerűen játszott egy remek elkapóval szemben. Hopkinsnak ráadásul a teljes 2. félidőben nem volt elkapása.
Persze a passrush-nak is működnie kellett és megint csak nem kellett csalódni. Watt és Highsmith is szerzett sack-et, de Goldennek is volt. Igaz mellettük ki kell emelni egy újabb újoncot, Bentont, akinek nagyszerű éve van eddig. Ha Heyward már nem csak a snappek 55%-ban tud játszani, akkor itt ismét nagy lépést tehetünk előre.
Most 10 nap pihenő és ha nem akarjuk, hogy a Bengals utolérjen minket, akkor kötelező győzelem kellene a Green Bay Packers ellen.