Újabb hétvége, újabb mérkőzés. Ezúttal a Bengals gárdáját fogadtuk a napsütéses pittsburghi délutánon. Mindezzel el is lőttem minden pozitívumot, amit írhatok erről az összecsapásról. Elnézést, de sajnos olyannyira rossz érzésekkel töltött el a mérkőzés szinte minden perce, hogy nem tudok "jó dolgokról" beszámolni. Az eredmény magáért beszél, 24-10-es vereséget szenvedtünk, túlzás nélkül állíthatom, kilátástalan játékkal.
A találkozó játékról játékra való elemzését most kihagynám, aki szakított rá időt, hogy megnézze, utólag már biztosan bánja.
Nézzük csapatrészenként a dolgokat. Kezdjük hátulról, mondjuk a speciális egységgel. Harvin puntjai nem voltak nagyon rosszak, Ray-Ray Mcloud visszahordásai semmilyen veszélyt nem jelentettek, míg Boswell olyan távolságból hagyott ki mezőnygólt, ahonnan ő automatikusan be szokta verni a lasztit.
A védelem sem segítette ki a csapatot, TJ Watt, Tuitt és Alualu hiányában Burrow úgy fickándozhatott, ahogy csak szeretett volna. Szinte az volt az érzése az embernek, hogy csak akkor nem talál csapattársat, ha nem akar (18/14, 172 yard, 3 TD és valahogy 1 INT). Mixon akkor futott át rajtunk amikor akart, kis túlzással. A mérkőzésen elért 90 yardja, 5-ös átlaggal pont arra volt jó, hogy stabilan tudják kontrollálni támadásaikat. Másra nem, de erről később.
Jamarr Chase 65 yarddal és 2 TD-vel, köztük egy relatíve hosszúval égette a secondarynket. 
Se híre se hamva nem volt az "impact playereinknek", Bush, Heyward vagy Fitzpartrick is eltűnt a mérkőzésen. 75 mérkőzés után újfent nem sikerült sack-et szereznünk, sőt, még csak megütni sem sikerült az ellenfél irányítóját. Nyugodtan passzolhatott, ha még két kávét megiszik sem értünk volna oda...
Támadó oldalon pedig. Hát, lehet, hogy szubjektív a véleményem, de ennyire rossz performanszot nagyon rég láttam. Amikor azt írom, hogy esélyünk sem volt, egyáltalán nem adja vissza a valóságot. Hiába kontrolláltuk az órát, és volt nálunk sokkal többet a labda, hiába szereztünk több first down-t, hiába voltunk 50% felett harmadik downos kísérleteket nézve.. Kilátástalan volt az egész egység. 
A támadófal 4 sacket engedett, de úgy tűnt, mintha sokkal többször odaértek voltak Roethlisbergerhez. A jobb oldali tackle és a guardok játéka nagyon pocsék, a centerünk, az újonc Green pedig szintén nincs a helyzet magaslatán. Nem, hogy utat nem tudnak nyitni a futásnak, konkrétan minden play-ben legaláb az egyiküket megverik, így állandó nyomás alatt tudja/ tudta tartani az irányítót az ellen.
Harris statisztikái talán kiemelkednek, elkapásokat tekintve mindenképp. 14 elkapás, 102 yard. Futásból 14/40 a mérleg, ami már nem annyira dícséretes.. Bárcsak lett volna helye futni.
Roethlisberger játéka is csak kívánnivalót hagyott maga után. Komótos, öreges.. Sajnos nem tudom elképzelni, hogy tudna javulni. Távoli, és középtávoli passzokat szinte meg sem próbál, bár nyilván ideje sincs rá. Mozgása nagyon kilátástalan. Claypool csak hosszú útvonalra megy, Juju csak rövidre, hihetetlen mennyire korlátolt volt a passzjáték is. Elképzelés nélküli támadójátékunkat tényleg rossz volt nézni.
A sérülések sem került el a gárdát, a mérkőzés alatt mind Green, mind Juju kiszállít.
Muszáj lesz összekapnia magát a gárdának, Canada, Big Ben, az O-line, és a védelem is óriási változásokon kell, hogy keresztülmenjen ahhoz, hogy jövő héten egyáltalán kis esélyünk is legyen a Green Bay ellen idegenben.