Ahogy a cím is mutatja, ezúttal nem kellett a már-már szokásossá váló, negyedik negyedbeli utolsó play-es izgulást kivárnunk hajnali 2 tájékán, nem kellett azon mérgelődnünk, miért aludtunk be egy teljes félidőt, nem kellett azon mérgelődnünk, miért is nem tudunk az első pillanattól koncentrálni, és úgy játszani mint egy csapat, akik sok győzelemmel és nulla vereséggel állnak. Ezúttal maximum az első negyedet kellett megnézni, és tudhattuk, ez a mérkőzés valószínűleg simán a zsebbe fog kerülni. 
Komolyabb értékelést ezúttal ne várjatok, ez a mérkőzés pont arra volt jó, amire a múlt heti texasi vendégjáték nem. A szurkolók megnyugtatására, egy nyugodt vasárnapi délután (éjszaka) lezárására, és immáron sorozatban a kilencedik győzelemre.
Már az első drive-ok után lehetett látni, hogy a Bengals ezen a mérkőzésen nem fog tudni komolyabb erőbedobásra kényszeríteni minket. A draft idei 1/1-es üdvöskéje, Joe Burrow az egyik legrosszabb mérkőzésén van túl a profik között. Ezt könnyedén betudhatjuk annak, hogy eddig még nem találkozott a Steelers védelmével, illetve annak, hogy elég szegényes a támadófal, mely hivatott lenne őt segíteni. Ezen felül hiába volt 5 passza is AJ Green felé, az egykori kiváló elkapó egyet sem tudott lehúzni ezek közül.
Ennyi legyen is elég a cicákról, nézzük meg inkább saját csapatunk oldaláról az érdekesebb részeket, kiemelhető pontokat a mérkőzésről. Kezdjük a negatívumokkal, amik szerencsére alig voltak jelen a találkozón.
Először is a futás... Az a fránya futás. Sokkal könnyebb dolgunk lenne valószínűleg, ha a futónknak mind a 10 másik ember blokkolna. Jelenleg azonban ez nem igazán kivitelezhető, így nem nagyon kell meglepődnünk talán azon sem, hogy még mindig szenvedünk. Ezúttal 20 kísérletből 44 yard jött össze, úgy, hogy Conner legjobb, leghosszabb megiramodása 10+ yardos volt még a mérkőzés elején... Nagyon szenvedős volt ez a része a játékunknak, szinte teljesen mindegy volt, hogy milyen sémában futtatnánk a labdát, vagy bedőlt 1 másodperc alatt a fal és a blokk, vagy Conner nem látta meg a rést, és indult arra, ahol minimum hárman várták.
Mindenesetre nagy kár, hogy nem tudtuk ily módon balanszolni a támadójátékot, elég egysíkúra sikerült a részünkről. (46 passz, 20 futó kísérlet) A mérkőzést felvezető, és az első negyedet végigkísérő képsorokat -miszerint óriási eső után, nagy szél közepette rendezték a találkozót- követően talán szerencsésebb lett volna, ha ilyen körülmények között megtaláljuk a sikeres futókísérletekhez vezető felettébb kacskaringós utat, azonban úgy tűnik erre minimum egy hetet várnunk kell.
Kénytelenek voltunk tehát a passzjátékban jeleskedni, ezt pedig ezúttal egy-két hibát leszámítva nagyon jól hozta Ben. Ha ilyen az, amikor egész héten pihen, és csak a mérkőzés előtti napon dobál egy párat, akkor lehet, hogy jobb lenne már most kiírni az éves szabi napokat a számára. 46 passzából 27 volt jó, 333 passzolt yarddal, 4 TD-vel, és 110.1-es ratinggel zárta az estét. Egy-két mély labdája megint nem úgy ült ahogy kellett volna, de egész végig jól tudta mozgatni a csapatot, a 4 TD pedig a legjobbja idén.
Ettől függetlenül az ő és az offense számlájára kell írnunk egy újabb gyengébb teljesítményt, ami a harmadik kísérleteket érinti. 16/6 volt a mutatónk ezen a mérkőzésen, ami tudjuk jól, nem jó, de nem is volt ezúttal tragikus. Pont belefért.. Azért ezen lehet majd javítani :)
Ezeket leszámítva viszont sokkal több jó teljesítményről számolhatunk be. Támadó oldalon az elkapóink szinte fickándoztak, Juju, Diontae és Claypool is 50 yard felet zárt, sorrendben 6, 9 és 4 elkapással, és 1-1-2 TD-vel. Rajtuk kívül Ebronnak, Connernek, Washingtonnak és McCloudnak is volt minimum 2-2 elkapása.
Ez a jó teljesítmény a QB és az elkapók részéről pont elegendő volt ahhoz, hogy simán hozzunk egy mérkőzést, ahol a DEF konkrétan leszedte az ellent a pályáról.
Nem is tudom hol kezdjem, csak pár érdekesség ami mutatja mennyire is domináltuk ezeket a játékokat:
- A Bengals 13/0 ! volt harmadik kísérletekre. Talán mondani sem kell mennyire kellemetlen, ha egy csapat, nem tud haladni, nem szerez ezekből first downt.
- 14 drive-ban kellett pályára lépnie a védelemnek, ebből 6x 3 and out-tal küldték le Burrow-ékat, és még 3 alkalommal az első first down után kényszerítettük ki a puntot.
- 4 alkalommal sikerült sackelni az ellenfél irányítóját (Watt 2, Dupree és Spillane révén)
- Ugyan papíron 139 futott yardot engedtünk nekik, de ebből 39 a sikeres fake punt után jött, míg másik 22 az utolsó drive-ban, amikor egyik csapatban sem játszottak már a kezdők. Ez így inkább 78 yardot jelent a mérkőzés érdemi részében, és egyik futójuk sem lépte át az 50 yardos határt.
+ 2 -es turnover mutatóval zártuk a mérkőzést, miután 2 fumble után is mi szereztük meg a labdát
Remekül játszott a védelem, amikor nagyon kellett kőkeményen léptek fel, megállították az ellent, vagy éppen labdát szereztek. Egy pillanatra sem tűnt úgy, hogy a Bengals netán elkaphatná a fonalat, gyorsan lezártuk a mérkőzést, onnantól kezdve pedig csak a különbség volt és lehetett kérdéses.
Jövő héten az 1-8-as Jaguars otthonába látogatunk, az a találkozó sokkal inkább tartogathat izgalmakat mint ez. Ettől függetlenül örüljünk annak, hogy újabb WIN került a csapat neve mellé, immáron a kilencedik a sorban, a Ravens foxboroughi vereségével pedig még inkább elléptünk a csoportot vezete. Évezzük, azt hiszem minden évben ki tudnánk élvezni az ehhez hasonló állást:
