Azt hiszem talán még a legbátrabb szurkolótársak is aggodalmaskodtak egy kicsit az ügyben, hogy vajon három győzelemmel tudja e kezdeni a szezont a Steelers. Most már kár ezen aggódni, megvan a harmadik győzelem is. Ezúttal hazai pályán sikerült behúzni a W-t, az áldozat pedig a Chargers volt.
Előre is elnézést, ez most nem egy kritikusabb hangvételű cikk lesz, annak ellenére sem, hogy vannak olyan pozíciók, play-ek amik minimum kérdőjelesek, és azért lehet látni, hogy van még fejlődési potenciál. Na de nézzük szép sorban.
A vendég gárdánál Justin Herbert végül tudta vállalni a játékot. Azt hiszem ez volt egy olyan mentsvára a Chargersnek amiben joggal bízhattak a győzelem reményében. Nem is kezdte rosszul a mérkőzést, 9-ből 9 jó átadást hajtott végre. Quentin Johnston TD-jével még a Chargers vezetett. Ezt követően Justin Fields egy 5 yardos futott TD-vel jelentkezett. A félidő vége előtt még jött egy vendég FG, így 10-7-es hazai hátrányban vonulhattak szünetre a csapatok.
A második félidőben aztán jött a fekete leves az LA-i alakulat számára. 0 yardot haladtak a második játékrészben, és amíg a Pittsburgh 13 pontot addig ők 0 egységet tudtak a táblára helyezni.
Persze ez azért nem ennyire egyszerű. A mérkőzés folyamán újfent balszerencsések voltak a sérülésekkel kapcsolatban, ugyanis a harmadik negyed közepén Herbert, Slater OT és Bosa DE is kiszállt a mérkőzésből, míg Alt OT a negyedik negyed korai szakaszában volt kénytelen leülni.
Mindezek is hozzájárultak ahhoz, hogy a PIT védelme még inkább ellehetetlenítse őket, annak ellenére is, hogy a mi oldalunkon Cory Trice CB az első negyedben míg Alex Highsmith az első félidő végén ült le sérülés miatt.
A védelem alapvetően jól állta a sarat, futás tekintetében sem engedtek sokat, és a passzjátékban sem. A Chargers összesen 168 total yardot tudott megtenni, és immáron sorozatban harmadik ellenfelünkként maradtak a mérkőzésen 10 pont alatt. Ezzel a Steelers az első olyan csapat amelyik úgy kezdett 3 győzelemmel, hogy mindhárom mérkőzésén 10 pont alatt tartotta az ellent.
A mérkőzés képét tekintve az én szubjektív (és messze nem profin hozzáértő) véleményem szerint már a mérkőzés elején látszott, hogy körülbelül ez lehet a mérkőzés képe. Alapvetően jól fogta a futást a Steelers, és a passzt is, pláne amikor már nem Herbert hanem Heinicke irányított. A támadófalból kieső csontvázdarabok könnyítettek az amúgy is jó nyomás gyakorlásunkon. Watt továbbra is őrült módon vezére a védelemnek, ahol nekem Queen is nagyon tetszett illetve nagyot ment Herbig 2 sackkel.
Támadó oldalon már nem ennyire „napos az idő”, ugyanakkor szerintem ez volt Fields eddigi rövid PIT-i pályafutásának leghatékonyabb mérkőzése. Nyomás is volt rajta, hiszen hátrányban is kellett játszani, ettől függetlenül azonban futott 1 TD-t, láttunk tőle kifejezetten jó olvasásokat és passzokat, mint a TD is ahol Austin aztán begyújthatta a rakétákat, megdobva ezzel Fields stat-ját is. Volt egy INT-e is ahol a passz meglehetősen szűk lyukba ment, ha volt ott lyuk egyáltalán. Ezen kívül vigyázott a labdára, és olybá tűnik tényleg tud vele nyerni a csapat (+ védelem) ami viszont kifejezetten fontos.
Fontosabb játékos statisztikák:
Justin Fields: 25/32 - 245 yard - 1-1 passzolt és futott TD - INT
Najee Harris: 18 futás - 70 yard
Cord. Patterson: 4 futás - 33 yard
Calvin Austin: 4 elkapás - 95 yard
George Pickens: 5 elkapás - 57 yard
Patrick Queen: 8 szerelés, 1 leütött passz
TJ Watt: 3 szerelés, 1 sack
Nick Herbig: 3 szerelés, 2 sack
Összességében nekem tetszett amit láttam, még ha nem is volt szép. Ahogy Tony Romo is említette a mérkőzés végén:
„The Chargers is got pittsburghed.”
Jövő héten a Colts ellen folytathatjuk!
https://www.youtube.com/watch?v=bhbM-VPZ_Vo