A védelem ahogy azt gondoltuk készen állt. Vannak persze még szürke foltok, ahol finom hangolni kell. Voltak eszméletlen félreértések, de látszott, hogy Queen remekül próbálja mozgatni a szálakat. Folyamatos a párbeszéd, a ki kit váltson. Az Atlanta támadófala a liga egyik legjobbja, ahogyan az Laci a beharangozóban megírta. Sőt az RG poszton játszó Lindstrom a legjobb ebben a pozícióban a ligában. Ennek ellenére a LOS-t teljes mértékben tudtuk uralni 1-2 játékot leszámítva. Kirk Cousins sokszor tejesen elveszett volt. Jól mutatja a két megdobott INT ami lehetett volna 3 vagy 4 is, ha picit hidegebb a krumpli és el tudják kapni a DB játékosaink. TJ Watt-ra nehéz szavakat találni, amennyiben a bírók picit megtakarítják a szemüvegüket a stat lapja még szebben mutatna.
A szünetben a spori elismerte neki, hogy a sackes labdaszerzős hívásnál hibázott, nem volt les és tökéletes ütemben indult. De ezzel sokat már nem tudunk kezdeni. Amikor fent volt instant veszélyt jelentett, Ha duplázták, és sokszor próbálták, akkor középen roppant be a zseb. Jó volt látni, hogy a rotáció is magas szinten szállt be a front7-be. Ogunjobi, Benton és Adams olyan támaszt adtak Heywardnak, hogy a vendéglától fala gyakorlatilag azt sem tudta néha merre jár.
A meccs alatt megjegyeztük, hogy volt amikor 3 OLB volt a pályán, így pici szín is hozott a stáb a játékba.
A hátsó alakzatban volt talán 2-3 elváltás, ezt általában szépen büntette is Kirk Kapitány. Megvan hozzá a rutinja lássuk be. Azonban voltak labdaszerzések, voltak szép leütések, védekezések, sok stop és végre kevesebb lecsúszó szerelés. Volt még azért, de szemre kevesebb mint az elmúlt években.
Akiről mindenképpen említést kell tegyek, mivel Watt is kiemelte a meccs végi interjúban, az az újonc LB Payton Wilson. Watt elmondta a srác hatalmas tudásvággyal van, figyel mindenre és szívja magába az infókat, gyors, jól olvas. Neki, Wattnak, nem meglepő, hogy ilyen jól játszott. És biztos benne, Watt, hogy a srácnál ez csak az út eleje. Ha elkerülik a sérülések idővel a posztja egyik legjobbja lehet. Ámen, mondaná erre a tanult ember. Hiányozna már egy fiatal igazán jó LB középről.
A speciális egységben a fény és a ragyogás egyértelműen Boswell-é. 6 mezőnygólt rúgott be hiba nélkül. Ezek közül 3 volt 50+ yardért. Ilyenre a Steelers történelmében még senki sem volt képes. Olyan sem volt a ligában még soha, hogy a nyitó fordulóban 2 rúgó is fejenként 3 db 50+-os mezőnygólt rúgjon. Chris Boswell és Ka'imi Fairbairn a Texansból megcsinálta.
A visszahordások nem voltak rosszak, de Austin III mintha néha kicsit sokat gondolkozna és hezitálna. A sebessége pedig adott, azzal sokan nem versenyezhetnek a ligában.
Az új ausztrál punterünk a meccs végén sajnos súlyosnak tűnő sérülést szenvedett. Pedig a 2 puntja addig 51 yardos átlaggal szállt el a lábáról. Reméljük idén még láthatjuk a pályán. Amint lesz hír az állapotáról jelezzük majd.
Nézzük a legnagyobb fejvakarós egységet az O-t.
Persze szenvedtünk, sőt az elején Fields szinte mindent megtett, hogy elrontsa a meccset. Ideges volt és kapkodott. Aztán megnyugodott és a fallal közösen egy vállalható teljesítmény lett a vége. Igaz TD-t nem tudtunk szerezni, de a labdát nem adtuk el. A fal 2 sacket engedett, ebből 1 Fields hibája volt. Túl sokáig tartogatta a labdát. A megindulásai lábon egy újabb veszélyes fegyver lehet, ezt párszor megcsillogtatta. Talán a passzokban kell előre lépni komolyan, mert szinte nem létezett játék a levegőben. Márpedig ez komoly hátrány lehet. Nem szabad feladni a légi terepet teljesen és futásra berendezkedni.
Érdemes Fields lőlapjára egy pillantást vetni.
Győztünk, vezetjük a csoportot, kell-e ennél szebb nyitány a szezonban?
A jövő héten Denverbe utazunk és ott bizonyíthatjuk, hogy nem volt egyszeri „kisiklás” ez a győzelem és a károgó szakértők picit elcsendesülhetnek végre.