Vasárnap magyar idő szerint 19:00-kor megkezdődik a 2024-es football év a Steelers számára is. A vendég az Atlanta Falcons lesz, de kezdjük a történetünket egy kicsit korábbról.
A szokásoktól eltérően nem egy nyugodt offseason áll a csapat mögött, bár Omar Khan GM-től ezt már egyre kevésbé várjuk. Az offseason alatt új QB lett (kettő is), elment a WR1, új offensive coordinátor (bár ez sajnos már rendszeres) és igazából a szakértők sem tudnak megállapodni abban, hogy merre tart a franchise.
Bár a fő irányok talán maradtak, némi sikeresség jól jönne a csapatnak, ezért kaptak is nyomást a nyakukba a vezetők. Elvárás lenne már a győzelem a PO-ban, úgyhogy ennek szellemiségében is kezdődött a munka tavasszal.
Ebbe a szellemiségbe sajnos Kenny Pickett nem fért bele, így ő távozott, hogy aztán a Denverben igazából nagyot bukó, egykoron azonban szebb napokat látó Russel Wilson jöjjön a helyébe. Wilsonnal valószínűleg rosszabbak nem leszünk, mint Pickettel volt a csapat tavaly Canada alatt, ugyanakkor az már jól látszik, hogy nem a jövő embere. Arthur Smith kinevezésével egy új filozófia indult el az offense oldalán, ami éveken keresztül ugyan bizonyított Tennessee-ben, de nem tudhatjuk, hogy más személyzettel is működni fog e. Sokan talán mást vártak, egy feltörekvő támadóedzőt, aki újításokkal és innovációval jelentkezik, de mi inkább a tapasztalatot választottuk és Smith egy új esélyt kaphatott, miután főedzőként megbukott a Falconsnál.
Russel Wilson mellett ráadásul Justin Fields is érkezett, tőle az 1/1-et birtokló Bears akart megszabadulni bármiáron, és bár a gyengeségei látszanak, de egy ilyen 6. kör körüli értékért bőven megérte próbálkozni vele.
Közben azonban Diontae Johnsonnak is megromlott a kapcsolata a vezetőségnek és egy csere keretében Carolinába került, ahonnan egy hátsó kör és Donte Jackson érkezett.
Ezután jött a draft, ahol miképpen várható volt, a komoly hiányposztokat célozta meg. Elsősorban a támadófalban kellett rendet tenni, hiszen OC poszton kritikán aluli volt a tavalyi teljesítmény, ahogy a tackle posztokon sem lehettünk túl büszkék.
A draft első két körében tehát a támadófalba igazoltunk, és nagy valószínűség szerint ez nem 1-2 év alatt fog kiderülni, hogy megérte e.
Az első mérkőzésen mindenesetre a Moore-Anderson-Frazier-Daniels-Jonos ötössel vágunk neki. Nem ez tűnik a legideálisabbnak. A 2. körös center persze az, ő végre elég tartást adhat a csapatnak belül. Anderson tavaly érkezett a 7. körben és bár tehetségesnek tűnt, most Seumalo sajnálatos sérülése miatt kaphat kezdő szerepet. Moore megtartotta a kezdőt LT poszton, mert az első körös Troy Fautanu szintén egy sérülés miatt a TC nagyrészéről lemaradt. Azt gondolom, az ideális OL 3 helyen változna ehhez képest, de hátha utolsó évére Moore is összeszedi magát, illetve Spencer Anderson is megérdemli a bizonyítási lehetőséget.
Elkapó posztokon is érdekes a helyzet, ott talán kevésbé a minőség miatt. George Pickens már bizonyította, hogy képes nagy dolgokra, de fejben sajnos eddig nagyon gyenge volt. Most Van Jefferson lesz a no2 WR, akit még a Rams draftolt nagy reményekkel, majd tavaly Atlantába tette át a székhelyét. Egy inkább átlagos játékos, aki 4 szezonja alatt nem mutatott olyat, ami feledhetetlenné tenné. Most nálunk bizonyíthat, annál is inkább, mert az igen tehetséges 3. körös újoncunk, Roman Wilson szintén egy sérüléssel bajlódik az év eleje óta. Slotban majd Calvin Austin III kezd, aki már tavaly is mutatott szép dolgokat, ezúttal azonban komolyan fel kell nőni a feladathoz.
Arthur Smith viszont amiről híres, az inkább a TE játék használata. Ehhez nincs rossz állomány Pittsburghben. A cikk készülte alatt a csapat épp egy 4 éves szerződést adott Pat Freiermuthnak. A rendkívül tehetséges, de nagyon peches játékos kulcsszerepet kaphat az offense-ben, de nagyon kellene óvi a fejét, a számtalan agyrázkódás miatt. Talán Darnell Washington ideje is eljön, mert amit ő korábban a Georgia egyetemen mutatott, még nem nagyon látszódik nálunk. Connor Heyward viszont bontogatta szárnyait és nem csak a blokkolásban volt erős, de a labda is tud tapadni hozzá. Ennek az egységnek mindenesetre kiemelkedőt kell játszania, hogy a WR csapat gyengeségeit kicsit kiegyenesítse.
És itt jöhet még Najee Harris szerepe is. Bár a futó évről évre megbízható teljesítményt nyújt, ez kevés egy első körös játékostól. Most nagyobb szerepet kaphat, ahogy Henry is kapott anno Smith rendszerében. Jaylen Warren remélhetőleg fel tud lépni Najee mellé (legutóbb ez olyannyira sikerült, hogy sokan már a kezdőbe követelték) Patterson pedig egy új fegyver lehet, amolyan svájci bicska, divatos szóhasználattal.
Összességében azt gondolom, hogy egy elég középszerű offense, amelynél óriási jelentősége lesz a támadófalnak, akik remélhetőleg nem csak év végére szoknak össze.
A védelem az más tészta, még akkor is, ha azért ott is vannak gyenge pontok.
Különösen ILB poszton jött erősítés, Queen személyében ugyanis egy olyan ILB jött, akitől tényleg többet várhatunk, mint az elmúlt években bárkitől. Mellette akár Robert, akár majd a sérülésből lábadozó Holcomb jó lehet, de Payton Wilson személyében is egy ügyes ILB-t talált a csapat. rookie-ként persze neki még nagy lehet a kabát, de elég idős már ahhoz, hogy akár az első napon bevetésre kerüljön.
A passzsiettetés lehet persze ismét a fő fegyver. Watt és Highsmith mellé jött Herbig, aki már tavaly bontogatta szárnyait. Nagyon erős lesz itt a rotáció, főleg ha a védőfal megússza komolyabb sérülés nélkül. Heyward a minap újra hosszabbított és elnyűhetetlennek tűnik. Főleg emberileg segít sokat, de ha a pályán van, a védőfalban bárhol kiveszi a szerepét. Benton szintén tavaly érkezett és reméljük tud szintet lépni, mert az újonc idénye kiválóra sikeredett. A másik oldalon pedig Ogunjobi nagyon megbízhatóan játszott már tavaly is.
A secondary egy nagy kérdőjel egyelőre. Porter személyében talán megtaláltuk a no1 CB-t hosszú időre és Minkah is, ha egészséges tud maradni, akkor magas szinten játszik. Egy remek játékos DeShon Elliott is, aki szintén a Miami-tól érkezett, kicsit másképp, mint Minkah. Donte Jackson viszont egy átlagos játékos (némi jóindulattal), akire nagy feladatokat nem lehet bízni, slot CB-ben pedig az a Beanie Bishop kezd, aki draftolatlan szabadügynökként került a csapathoz. Reméljük ebben majd Mike Hilton példáját követi. Mögöttük ráadásul túl nagy minőség nincs, akiben bízhatunk az a másodéves Cory Trice, aki tavaly a 7. körben érkezett, és sajnos nem ehet tudni, hogy az egészsége meddig bírja.
Az első héten sérülés miatt kihagyja a mérkőzést: Isaac Seumalo, Roman Wilson és az újonc DE Logan Lee, aki időközben IR-re is került sérülése súlyossága miatt.
A vendégeknél sem volt egyszerű az offseason, de ezt azért nem részletezném ki ennyire. Raheem Morris a Rams DC posztját cserélte a Falcons HC posztra, így azért várhatunk némi pozitív változást a Falcons védekezésében. Ráadásul az új OC, Zac Robinson a Steelersnél is szóba került hasonló posztra, de mi végül nem az innovatív Rams pass coordinátort választottuk.
Rajtuk kívül a legfontosabb változás, hogy Kirk Cousins személyében egy kipróbált QB került a csapathoz, a sok próbálkozás után.
Összességében egy rendkívül nehéz találkozóra számítok, ami a futásokon dőlhet el.
A fontosabb match up-ok:
Drake London-Joey Porter Jr.
A másodéves CB a harmadéves WR ellen. Porterre nagyon nehéz feladat vár, de most megmutathatja, hogy tényleg megérkezett a legjobbak közé
A.J. Terrell – George Pickens
Ami náluk a London/Porter, az nálunk Pickens/Terrell lehet. Terrell mondjuk egy kipróbáltabb CB, neki kevésbé kell bizonyítani, de reméljük Pickens meg tud oldani néhány 50/50 elkapást most is.
Jake Matthews/Kaleb McGary – Steelers passrush
A két tackle közel elit teljesítményt tud, de a Steelers passrush talán még jobb. Tavaly összesen a két játékos 9 sacket engedélyezett, úgyhogy fel van adva a lecke, de hol nyerhetnénk, ha nem ezen a párharcon.
Frazier - Onyemata/Jarrett
Nincs könnyű helyzetben a Steelers újonc centere, egy sokat látott és nagyon kemény DT páros vár rá a fal közepén. Frazier nem egy nyeretlen kétéves, de biztosan sok segítség kell neki még a mai mérkőzésen.
Bijan Robinson – Patrick Queen
Talán a legfontosabb az lesz, hogy mennyire tudjuk fogni a futást. Két kiválóan képzett játékos, két nagy egyetemről. Robinson már első évében bizonyította, hogy remek játékos és Queen bizonyíthat rögtön, hogy megérte a pénzét.
Azért a nagy kérdést utoljára hagytam. Szerdán ismét érezte Wilson a vádliját, ami a TC elején sérült meg és kérdéses besorolást kapott. Így nem tudni egyelőre, hogy ő, vagy Justin Fields kezdi a mérkőzést.