A szombat esti mérkőzést örökre emlékezetes marad számunkra. Nem csak az eredmény, hanem maga az egész mérkőzés olyan emlékezetesre sikerült, amilyet vártunk és amelyet vártak egész Amerikában. Leszámítva néhány nem elhanyagolható tényezőt a nézők azt kapták amit ettől a párharctól várnak. Voltak itt nagy csaták és szópárbajok, ütések és sportszerű felsegítések, remek TE játékok és éppen csak áterőszakolt labdák valamint igazi látványos passzok és nagyszerű elkapások. Éppúgy volt mindez ezen az estén, mint furcsa hibák és nagyszerű feltámadások. Nem unatkoztunk este a Chiliben és azt hiszem vasárnap sem fogunk.
Zoli barátommal ellentétben én most bizony kitérnék a mérkőzés kicsit bővebb elemzésére és a Pats-Jets mérkőzésről is szólnék pár szót, amíg friss az élmény. Mindkét mérkőzés élményszámba ment a kezdőrúgástól, az utolsó térdelésig.
A Steelers-Ravens újabb tanulságokat hozott számunkra. A mérkőzést gyakorlatilag úgy kezdődött, ahogyan azt nem szeretnénk. Egy látványos visszafutással Webbtől, amelyet Suisham állított meg. Azt azért mondanom se kell, hogy a Jets visszahordója még magasabb szintet képvisel és az, hogy a kicker állítsa meg egyszerűen nem fér bele a játékba. Ráadásul a bírói tesze-toszaságnak köszönhetően Tomlin mester első zászlóját ki is húzták a zsebéből. A védekezés viszont remekül összejött, Flaccoék egy first down után lehúztak a pályáról és jött egy mesebeli drive. 11play és Mendenhall 1yardos futott TD-je rendesen megalapozta a jókedvünket. Hines Ward kakaskodása miatt ráadásul még -15yardot is kaptunk az elején, de ebben a driveban Wallace volt tarthatatlan és csak szabálytalanul tudták megállítani, ha egyáltalán tudták. Ekkor rémálom következett és Flaccoék egy 32-esről induló és két D büntetést is magába foglaló drive után, az endzone-ba értek Ricenak köszönhetően.
A következő támadást egy O holdingnak köszönhetően nagyon hátulról kezdtünk és egy rossz passz után T. Suggs támadta Big Bent és miután a labda elhagyta a kezét mindenki a 3. kísérletre készült. Kivétel a fehér sapkás ürge, aki intett a közelében álló Reddingnek, hogy a labda nem vált halottá. Ismerjük a végeredményt. Talán a tanulságokat is levonhatjuk, de ilyenkor mindenképpen egyenlően kellene a játékosoknak jelezni, ha mehet tovább. Szerintem legalább azzal jelezhetnék, ha nem mennének a játékosok közé, teljesen úgy mutatva, mintha vége lenne a játéknak. Hát igen az is igaz, hogy lehetnénk kicsit tökösebbek is.
21 pont a két csapat egész mérkőzésén sem mindig van, de ezúttal már az első negyedben összejött. Ráadásul annyi büntetés volt, amennyit még soha egyetlen negyed alatt nem osztottak ki a csapatoknak. Megadta az alaphangot.
Bárcsak írhatnám, hogy itt véget is értek szenvedéseink, de nem így történt. Némi puntcsata után T.Heap 4yardos TD-je teljesen elkeserített mindenkit. Nem elég, hogy rosszul játszottunk, de az ellenfél kegyetlenül kihasználta ezúttal Mendenhall fumblejét és csak remélni tudtuk, hogy Tomlin mester rendet tesz a fejekben a szünet alatt. Előtte azonban még át kellett élnünk egy újabb Suggs sacket és Suisham kihagyott FGjét, amelyet 43yardról lőtt mellé.
De láss csodát. Összejött. Köszönhetően annak, hogy az első félidőben is sokat mutató D, amely azért hibákat követett el, de legalább a pályán volt, most elkezdte hozni a labdákat is. Tomlin mester pedig mintha ébresztőt fújt volna a rendkívül halovány O falnak és ez megtette a hatását.
Bár tegyük rögtön hozzá éppen olyan álmosan kezdtük a második félidőt, mint ahogyan befejeztük. Első puntunk után azonban egy Harrison sack és egy Hood által megállított 1 yardos futás következett. 3-14-nél pedig Clark kiütötte Rice kezéből a labdát és mintha varázsütésszerűen innentől kezdve szinte csak egy csapat volt a pályán. Előbb Mendenhall alakított nagyot egy középső futás után, majd pedig Big Bent tálalt 9yardról Millerhez megszerezve csapatunk számára a „tükörsima” TD-t. Érdekes volt látni, hogy Ben egyik kedvenc célpontja mennyire üresen volt, ezzel is jelezve amit már tudtunk Reeden kívül nincs komoly secondary a Ravensben.
Ezután újabb Harrison sack és remek védekezés következett, aminek punt lett a vége, de sajnos a következő akcióval nem tudtunk élni és ismét a vendégeknél volt a labda. Na de nem sokáig. Flacco első kisérlete Heap felé szállt de végül ismét Clarknál kötött ki és máris jöhettek Benék, hogy 3-6-ra újabb remek labdát adjon ezúttal Ward kezébe.
És milyen jó, hogy még nem ért véget ez a csodálatos negyed. Flacco fumble következett és mivel Keisel volt a leggyorsabban a földön, egészen pontosan a labdán, jöhetett az újabb akció a Baltimore 23-asáról. Azért összeszedte magát a 3. negyedet teljes egészében a pályán töltő Ravens és mivel Suggs ismét elkapta Bent, FG jöhetett, amelyet Suisham 35ről biztosan belőtt.
A negyedik negyedet is pontokkal kezdtük, de egy kicsit a Ravens is magára talált. Elmasíroztak legalább a félpályáig, ahol az ismét fantasztikus formában lévő Harrison sackelte és el kellett rugják a labdát. Azt gondoltuk itt nem lehet baj, de gyakorlatilag azonnal vissza kellett adnunk a játékszert és csak mázlinak köszönhetően nem kaptunk egy punt ret. TD-t. A holding szerencsére megakadályozta őket , de így is nagyon jó helyről jöhetett a támadásuk, amelynek végén Boldin elejtette az elejthetetlent, majdnem akkorát mint Stevie Johnson a Buffalo játékosa a hosszabbításban annó. Na de elejtette és jöhetett így csak az egyenlítés és a mindent eldöntő drive 3:48-nál a sajnát 35-ről.
Előbb egy first down Ward révén majd pedig egy újabb elszenvedett sack és máris ott álltunk a pálya közepén 3. és 19-nél. És akkor a mérkőzés egyik ha nem a legszebb jelenete után Brown a sisakjával vett le egy 58yardos passzt. Gyönyörű volt!!! Ezután jött Mendenhall ismét és a szenzációs szezont játszó fiú ismét bizonyította nagyságát.
A visszahordásból aztán már nem sok minden jött össze a Ravensnek, persze ismét kellett a szerencse, de ezúttal Hus…(úgyse tudjátok kimondani)deh ejtette el a labdát és megnyertük, de meg ám! Azt hiszem az egyik legszebb győzelem született ezen az estén és a remek hangulat sokat emelt a fényén.
Jöhet hát a Jets, amely nem kispályázott. Nyert a szinte bevehetetlennek tűnő borotva stadionban. A Pats pocsékul játszott és azt gondolom, hogy nem csak azért mert a Jets remekül védekezett ellene. Tudjuk hisz láttuk mindannyian, hogy a remek TE játékuk ellen nincs sok fegyver, de gyakorlatilag alig lehetett Hernandezt vagy Gronkowskit látni, ketten együtt csak 5!!! labdát kaptak el. A játékaik majdnem felében futást választott a Pats, ami nagyon nem rájuk vall. 5!!! sacket vittek be Brady ellen, míg Sanchezt nem tudták elérni, ami azért szép teljesítmény és komoly kihívás az LB-ink számára.
Nagyon várom hát a találkozót és azt gondolom, hogy a csapatunk most sokkal jobb, mint 1 hónapja a Jets ellen. Főképp a speciális egységtől várok javulást remélem nem hiába. Most végre a Jets is egy igazi védelemmel állhat szemben, nem úgy mint elmúlt két mérkőzésén.
Go Steelers!