A Pittsburgh Steelers az alapításától kezdve egészen a 70-es évekig nem számított a liga elitjébe. Azonban a 70-es drafttól és egy pénzfeldobástól minden megváltozott, hozzánk került az egyetemek legígéretesebbnek tartott irányítója Terry Bradshaw. Ezután 71-ben húztuk Ham-et majd a következő évben megérkezett egy Franco Harris nevű srác a Penn State egyetemről. Majd rá két évre jött az a draft amelyet azelőtt és azóta sem sikerült senkinek a ligában felülmúlni. Az első öt körben négy játékost választottunk. Később mind a négyen (Swann, Lambert,Stallworth, Webbster) bekerültek a cantoni hallhatatlanok közé. Ezzel a játékosbörzével megkezdte a Steelers a felkapaszkodást a liga csúcsára.
Az újoncok szezonja a három korábban draftolt sztárral és a többiekkel kiegészülve az edzők edzőjének, Chuck Noll, keze alatt a lehető legtökéletesebbre sikeredett. Azért ne szaladjunk ennyire előre.
A szezon egy vasárnapi napon szeptember 15-én vette kezdetét, számunkra a The Three Rivers Stadiumban. A vendég a Baltimore Colts gárdája volt akiket sikerült szerzett pont nélkül hazaküldenünk. Igen kedves olvasó jól látod az akkori Colts mégy csak pontot sem volt képes elérni 30-0 lett a találkozó vége. Ez és a mutatott játék szép folytatást jósolt. A szezonban ezután az alapszakasz végéig összesen 3 alkalommal hagytuk el vesztesen a játékteret és ez számunkra az AFC Central csoport győzelmét jelentette akkor. A rájátszás első körében a division roundban a Buffalot győztük le nagyon simán 32-14-re. Ezután jöhetett a konferencia döntő. Az ebben az időszakban és a 70-es években végig ádáz ellenségnek tartott Oakland Raiders gárdája. Minden acélszívű tudja, és minden fosztogató is emlékszik arra az 1972.december 23-ra. Azt az eseménysort sosem lehet kitörölni a két csapat történelméből. Ez abban az időben még annyira erősen élt a Raiders szurkolóiban, hogy a legfőbb ellenség a Steelers volt.
[caption id="attachment_3716" align="aligncenter" width="479" caption="Aki nem ismerne rá: Az Immaculate Reception routjai"]
[/caption]
Ahogy alant is láthatjátok a vezetést Blanda, nem kis név a szakmában, 40 yardos FG-al szerezte meg a Raiders számára. Ezután , bár egyenlítettünk a Raiders a tudtunkra hozta a harmadik játékrészben, hogy jogot formál a repülőjegyre New Orleans-ba. Azonban jött a negyedik negyed, mintha a mostani csapatot látnám, és Bradshaw. Terry kiosztott egy TD passzt Swannak. Ezzel máris 17-10 ide. Ugyan Blanda rúghatott még egyet 24-ről, de ennél több nem telt már az Oaklandi hadigépezettől. A végén még Harris, csak hogy ne maradjon TD nélkül, futott még egy hatpontost, amellyel végleg lezárta a mérkőzést.
| Pitt | Oak | |||
| 1st | Raiders | George Blanda 40 yard field goal | 0 | 3 |
| 2nd | Steelers | Roy Gerela 23 yard field goal | 3 | 3 |
| 3rd | Raiders | Cliff Branch 38 yard pass from Ken Stabler (George Blanda kick) | 3 | 10 |
| 4th | Steelers | Franco Harris 8 yard rush (Roy Gerela kick) | 10 | 10 |
| Steelers | Lynn Swann 6 yard pass from Terry Bradshaw (Roy Gerela kick) | 17 | 10 | |
| Raiders | George Blanda 24 yard field goal | 17 | 13 | |
| Steelers | Franco Harris 21 yard rush (Roy Gerela kick) | 24 | 13 |
-et New Orleansban, Loisana államban a híres Tulane Satdionban játszották. Ennek az impozáns létesítménynek ez volt az utolsó, ha úgy tetszik búcsú, mérkőzése a profi focitól. A mérkőzést az AFC és az NFC bajnokai játszották. A Steelers és a Vikings.
A találkozó számunkra a lehető legjobban "kezdődött" a második negyedben az első pontokat egy safety után mi írhattuk fel a táblára. Ezzel megtört a jég és egy mázsányi kő gördült le a játékosokról. A harmadikban ezután Harris futott egy 9 yardost, majd már a negyedikben hozta a csapat a mostanra kicsit védjegyünkké vált formát és egy saját célterületen elejtett fumblival hagytuk visszajönni a meccsbe a Vikingeket. Ekkor 9-6 állt a kijelzőn, de hát Bradshaw nem azért lett később hallhatatlan, hogy megremegjen a keze. Végigmasírozott a csapattal a pályán és egy 4 yardos passzt dobott Larry Brown kezébe. Gerela nem hibázott és máris a vége előtt nem sokkal 16-6-ra vezettek Acélváros fiai. A Vikings nem tudott már megújulni és ezzel a Steelers a történelme első SB részvételén azonnal el is hódította a Vince Lombardi trófeát.
| PIT | MIN | |||
|---|---|---|---|---|
| 2nd | Steelers | Safety, White downed Tarkenton in end zone | 2 | 0 |
| 3rd | Steelers | Franco Harris 9 yard rush (Roy Gerela kick) | 9 | 0 |
| 4th | Vikings | Terry Brown 0 yard fumble return (kick failed) | 9 | 6 |
| Steelers | Larry Brown 4 yard pass from Terry Bradshaw (Roy Gerela kick) | 16 | 6 |
| Terry Bradshaw | QB |
| Rocky Bleier | RB |
| Franco Harris | FB |
| Frank Lewis | WR |
| Ron Shanklin | WR |
| Larry Brown | TE |
| Jon Kolb | LT |
| Jim Clack | LG |
| Ray Mansfield | C |
| Gerry Mullins | RG |
| Gordon Gravelle | RT |
| L.C. Greenwood | LDE |
| Joe Greene | LDT |
| Ernie Holmes | RDT |
| Dwight White | RDE |
| Jack Ham | LLB |
| Jack Lambert | MLB |
| Andy Russell | RLB |
| J.T. Thomas | LCB |
| Mel Blount | RCB |
| Mike Wagner | SS |
| Glen Edwards | FS |
Forrás: Wikipédia, pro-football-reference.com
Írta és szerkesztette: Fizel Zoltán