Ha egy üzlet beindul: A második győzelem

A győzelemmel egy új korszak kezdődött, most már hivatalosan is.A másnapi Pittsburgh Post-Gazette a címoldalon hozta a győzelmet. Egyszerűen Szupernek nevezte a város fiait. Hatalmas fieszta vette kezdetét a város utcáin. A régóta óhajtott bajnoki cím végre bekerült a csapat vitrinjébe. Ekkor még senki sem gondolta, talán csak legmerészebb álmában, hogy egy év múlva ugyanilyen örömmámorban úszik majd a város Arany-Fekete szívű népe. A Draft ha lehet ezt mondani rettenetesre sikerült. Az utolsó kör (26.) jogán esélyünk sem volt igazán nagy neveket behúzni. Azt azért jegyezzük, meg, hogy a Class sem volt minden idők legjobbja. Azonban ebben az évben a Chichago nem kisebb névvel gyarapította  játékosállományát mint a kor egyik legnagyobb RB-jével Walter Paytonnal. Rajta kívül ebből az évből még hárman kerültek be a hallhatatlanok közé. A mi választásunk az első körben Dawe Brownra egy CB-re esett. Brown azért pro bowler lett, tehát nem nevezném tehetségtelennek, már csak azért sem mert abban a csapatban bent tudott ragadni és állandó játéklehetőséget tudott magának kiharcolni. A szezon kezdetén minden csapat a Steelerst akarta megverni. A bajnok skalpja volt az első számú a rájátszásba jutás mellett. Ebben a szezonban, ha lehet még érettebb játékkal és még jobb eredménnyel zártuk az alapszakaszt. Összesen két vereséget begyűjtve 12-2-es mérleg állt a nevünk mellett december 20-a után a Bills a második és a Rams az utolsó fordulóban késztette a csapatot arra, hogy vesztesként távozzon a pályáról. Azért az említést érdemel, hogy ebben az évben a mögöttünk végző Bengals 13-3-al zárt. Vagyis, ha egy kicsit szerencsésebbek akkor nem mi jutunk be a rájátszásba. A sportban ugyebár a "ha" nem játszik szerepet. Mindkét találkozónkon simán megvertük őket így nem volt kérdés, hogy a csoport legjobbja jut tovább. A PO-ban előbb a Colts és a már az előző szezonban is kiütött Raiders várt ránk a Three Riversben. Mindkét találkozón 10-10 pontot engedett az acélfüggöny. Ekkor már néhányan elkezdték használni ezt a nevet. Hivatalosan az 1976-os szezon után ragadt ez a jelző a gárdára. A döntőre január 18-án a Miami Orange Bowl stadionban került sor. A ellenfél a Dallas Cowboys csapata volt. a mérkőzést a CBS közvetítette szerte Amerikában. A mérkőzés előtt , a mostani kor divatja szerinti szócsata zajlott a Dallas Safetyje Harris és Swann közt. Harris azt mondta "szándékosan senkit sem fogok bántani, de ha az elkapó routon keresztbe fut mekapja a Hit-et és ez legyen benne Swann fejében. Erre Swan: Lehet, hogy még nem vagyok száz százalékos és többet ér az egészségem. Játszani fogok. Nem félek Harristől, olvastam a szavait.  Nem tud megfélemlíteni, sem engem sem a csapatot. Gondoltam arra, hogy újra sérültet jelentsek, de ez a gondolat lovat adott alám. Az, hogy Harris menyire nem tette jól a dolgát és csak szájhős volt. Valamint, hogy Swann mekkora "lovas" mutatja, hogy a találkozó MVP-je (legértékesebbje) Swann lett.

1 2 3 4 Total
Cowboys 7 3 0 7 17
Steelers 7 0 0 14 21
at Orange Bowl, Miami, Florida
  • Date: January 18, 1976
  • Game time: 2:00 p.m. EST
  • Game weather: 57 °F (14 °C), clear
Game information
First Quarter 
  • DAL - TD: Drew Pearson 29 yard pass from Roger Staubach (Toni Fritsch kick) 7-0 DAL
  • PIT - TD: Randy Grossman 7 yard pass from Terry Bradshaw (Roy Gerela kick) 7-7 tie
Second Quarter
  • DAL - FG: Toni Fritsch 36 yards 10-7 DAL
Fourth Quarter
  • PIT - Safety: Reggie Harrison blocked punt through end zone 10-9 DAL
  • PIT - FG: Roy Gerela 36 yards 12-10 PIT
  • PIT - FG: Roy Gerela 18 yards 15-10 PIT
  • PIT - TD: Lynn Swann 64 yard pass from Terry Bradshaw (kick failed) 21-10 PIT
  • DAL - TD: Percy Howard 34 yard pass from Roger Staubach (Toni Fritsch kick) 21-17 PIT
A mérkőzés főbb adatai láthatók fent számokban. A második győzelemben az alábi játékosok mint kezdők vették ki a részüket:
OFFENSE
WR Frank Lewis
LT Jon Kolb
LG Jim Clack
C Ray Mansfield
RG Gerry Mullins
RT Gordon Gravelle
TE Larry Brown
WR Lynn Swann
QB Terry Bradshaw
HB Rocky Bleier
FB Franco Harris
DEFENSE
LE L. C. Greenwood
LDT Joe Greene
RDT Ernie Holmes
RE Dwight White
LOLB Jack Ham
MLB Jack Lambert
ROLB Andy Russell
LCB Mel Blount
RCB J. T. Thomas
SS Glen Edwards
FS Mike Wagner
Alant pedig a videó erről az évről és a győzelemről. [youtube]http://www.youtube.com/watch?v=j9U-rVkMmGM[/youtube] [youtube]http://www.youtube.com/watch?v=RLoNoly2LRY&feature=related[/youtube] [youtube]http://www.youtube.com/watch?v=EM9TUtb06ug&feature=related[/youtube] [youtube]http://www.youtube.com/watch?v=uZFhd6diOPs&feature=related[/youtube] [youtube]http://www.youtube.com/watch?v=5sDvSd2Cf58&feature=related[/youtube]  

Forrás: Wikipédia

Írta és szerkesztette: Fizel Zoltán

Top