Az O line fejlődése vagy nem fejlődése Kugler edző irányítása alatt

Azt hiszem, bár sok esemény nem zajlik, számot kell vetni az elmúlt szezon sarkalatos , hány szezon óta, pontjával. A 2009-es szezon után a csapat új O Line edző után nézett, a szurkolók, de a szakma is sokat kritizálta a Larry Zierlein által dirigált falat. Abban megegyezhetünk, hogy volt is miért. BB gyakorlatilag minden labdafeladásnál, már szezonok óta 80%-ban biztos lehet benne, hogy valakit megkap a nyakába az ellenféltől. Akadozott a futás segítés és nem volt elég idő a labda eldobására sem. A sikertelennek mondható (AFC North 2. hely, rájátszás nélkül) zárás után januárban a fent említett Zierleint Sean Kugler váltotta az OL coach padon. Kugler a Buffalótól "költözött" Pittsburghbe. Sean egy igazi New York-i srác édesapja a körzet tűzoltóparancsnok helyettese volt. Focistaként igazán sosem volt sikeres, az egyetemen (UTEP) játszogatott, de profi sosem lett. Az igaz, hogy 1989-ben a Steelers mint draftolatlan szabad ügynök lefoglalta a játékjogát, de már a training camp utáni keretszűkítést sem élte túl. A sikertelen profi karrier után a WLAF-ban (World League of American Football) vitézkedő Sacramento Surges választotta ki. Ennél az alakulatnál guardként játszott egy szezont. Ezután 1990-től 2001-ig az egyetemek világában volt OL edző, Tight End edző sőt még DL edzőként is tevékenykedett. 2001-ben azonban coach Kugler belépett az NFL világába, habár fiatalon inkább játékosként szerette volna ezt tenni, mint edző. A 2001-2005-ig terjedő időszakban a Lionsnál mint assist. OL coach és TE edző szerepelta gyep mellett. A szezon végén egy kis kitérővel újra az egyetemek világában irányított fiatalokat (Boise State, Assist. Head Coach, OL coach). Ezután újra hívta őt az igazi foci világa. A Buffalonál vállalt állást mint OL assist. coach. Azután jött a 2009-es szezon vége és egy telefonhívás. Kugler edző döntése nem is lehetett kérdéses. A liga legpatinásabb csapata hívta, hogy a menesztett OL vezér helyét vegye át és ezen egységből csináljon egy ütőképes, gyűrűket nyerő alakulatot. Egy edzőnek, de azt gondolom a ligában bárkinek, hatalmas megtiszteltetés lehet egy ilyen hívást kapni és olyan edzők társaságában dolgozni mint Tomlin vagy Coach Dad (talán azért az utóbbi nekem nagyobb megtiszteltetés lenne, elnézést a Tomlin fanoktól). A Drafton már figyelembe vették az új edző kérését, de az élet is azt mutatta, hogy ezt a falat erősíteni kell. Azt már mindenki tudja, hogy a 2010-es draft első körében húzott centerünk az idénysorán mit teljesített, de idáig még rögös volt az út.Az idény az alábbi fal emberekkel kezdte a csapat: Offensive Linemen

  • 71 Flozell Adams RT
  • 77 Dorian Brooks G
  • 79 Trai Essex RG
  • 73 Ramon Foster G
  • 66 Tony Hills T
  • 68 Chris Kemoeatu LG
  • 64 Doug Legursky C
  • 61 Chris Scott T
  • 72 Jonathan Scott T
  • 78 Max Starks LT
  • 53 Maurkice Pouncey C
  • 65 Nevin McCaskill G/T
  • 74 Willie Colon T (IR) Injury icon 2.svg
A  72-el játszó J. Scott Kugler edzővel együtt érkezett Buffalóból. A fenti névsorból azután Fortuna Istenasszony "kegyéből" júniusban Colon a még el sem kezdett szezon már be is fejezte egy újabb Achilles sérülés miatt (jelenleg még az is kérdéses, hogy marad-e a csapatnál, bár Ben nagyon szeretné). Azután a 7. fordulóban Starks szenvedett súlyos sérülést amely az Ő idényét is lezárta. A Center kérdés még az edzőtáborban eldölt és a 2. évébe lépő Legurskyval szemben Pouncey szerezte meg az első számú posztot. Szerencsére Legu sokoldalú és jól képzett játékos, ezt az egész szezonban bizonyította. A második héten a keztő LT Starks is maródi lett és helyette a sokat kritizált Scott játszott. Szerencsére ekkor még nem a teljes szezont kihagyó sérülésről beszéltünk. Az O line értékelésénél figyelembe kell venni, hogy az első négy fordulóban 3 különböző ,stílusában is, QB játszott mögöttük a "zsebben". Mint ismeretes Big Ben inkább az alsó eszével gondolkodott és ez 4 meccses eltiltást eredményezett. A kieső 4 fordulóban a csapat remekül helyt állt és a 6 héten (előtte volt a bye) már újra a régi vezérrel, de ismét nem az igazi kezdő fallal indulhattunk neki a szezon hátralévő részének. Azonban a vezér hiába tért vissza innentől,bár előtte is ementáli volt inkább, a fal sosem tudott két találkozón egymás után ugyanabban az összeállításban pályára lépni. A félidőben már mindenki azt számolgatta, hogy a rájátszás is már hatalmas siker lenne egy ilyen toldozott foldozott faltól. De a srácok nem adták fel és a centerként és vezérként egyaránt jól muzsikáló Pouncey vezérletével a csapategység, ha sok sebből is vérezve de tette a dolgát. Olyannyira, hogy a végén gyűrűért szállhattunk harcba. Leírtam már a Leguról szóló cikkben, hogy szerintem nem volt baj a játékával és nagyszerűen semlegesítette Rajit a döntőn, de talán, ha a Jets ellen nem történik az a sérülés és Maurkice vállalni tudja a játékot, de hát a sportban, éppúgy mint az élet oly sok területén, nincs helye a "Ha"-val kezdődő mondatoknak. A sok duma után nézzük a száraz számokat valóban előrelépett-e a fal Kugler edzővel és az új emberekkel: Az elemzésben először három részre szedem a falat jobb, bal oldal és közép. Megvizsgálom mindenhol a 2009-es szezon mutatóit és ezzel szemben a 2010-est. Csak az alapszakaszt számítottam bele, mert ugyebár a 2009-es idényben ott nekünk be is fejeződött a bajnokság. Jobb oldal: Ugyebár ide érkezett az igen rutinos veterán Flo akitől nem titkoltan a futások segítését és a zseb ezen oldalának merevségét várták. Az "öreg" jól oldotta meg a feladatát hiszen az előző idénybeli 10 1st down helyett ezen azt oldalon 50%-al növelmi tudtuk az első kísérletek megfutásának számát 15-re. A kapott negatív yardok sajnos egy kicsit növekedtek, de ez betudható annak is, hogy Essex is szerepelt a sérültek névsorában egyszer-kétszer így a helyettese próbálta a védőket feltartóztatni. A 10 feletti yardokból szinte ugyanannyi sikerült futtatni a RB-kel 17-16. Azonban ami örömteli volt, hogy a rövid yardos szituknál amikor erőből kellett 1-2 egység a továbbhaladáshoz vagy a TD-hez akkor a fal sokat erősödött az előző szezonjához képest és ezen az oldalon a 63 áterőszakolt kísérletből 77-et tudtak "varázsolni". A közép: A kezdő újonc center aki az első évében rögtön PB lett, bár sokan kritizálták emiatt a kiválasztást, remekül helyt állt. Két mutatóban is fejlődni tudott vele a fal. A 10+ futásoknál és a 1st kísérleteknél egyértelmű fejlődés látható (3-ról 8 és 19-ből csináltak 29-et). Azonban a 7 yardos 2009-es negatív mutatót 2010-re 10yard-ra tudták rontani. Valamint a kierőszakolt rövid kísérletek sem középen futottak igazán jól (2009: 88, 2010: 61). Ennek ellenére az újonccal felálló fal közepe meglehetően stabilnak látszott. A bal (vak) oldal: A jobb kezes irányítók, mint Ben is, szempontjából ez a legfontosabb része a falnak. A dobás előtti pillanatban innen nem látja kit kap vagy kap-e valakit a nyakába. Starksra maradt volna a feladat, de Max is sokat ült padon a szezon során. Ekkor jött el J. Scott ideje aki a legtöbb esetben nem vagy csak szabálytalanságok árán tudta megállítani a védőket. A mellette játszó Kemoeatu hiába próbált besegíteni sajnos ez az oldal nem egy sikertörténet volt a szezonban. Nem is igen volt olyan mutató amelyben a 2009-es szezont legalább hozták volna. Egyedül a negatív yard mutató szépült egy kicsinykét, de hát az előző évi 19-ről volt is mire. Ezen az oldalon nem működtek az első kísérlet futások nem működtek igazán az erőből történő rövid szituációk. A hosszú 10+ futásoknál azonban csak egyel kevesebb volt a számlálón a végelszámolásnál és azért ez biztatónak is nevezhető. Összességében a '09-ben benyalt 50 sack '10-re már "csak" 43 volt, bár Ben ugyanannyi ütést kapott mint az előző évben szám szerint 78-at. A fal a futások támogatásában is előrelépett mivel az utolsó szezonban közel 150 yarddal több teret nyitottak a futóinknak és ez már komoly teljesítménynek nevezhető. (1793-ról, 1924-re javultunk). Azonban a jóval több futáspróbálkozás miatt az össz. átlag mégiscsak romlott 4,2 yardról 4,1-re.   Mindent egybefoglalva, amennyiben idén fortuna kegyes lesz hozzánk és szezon is lesz, akkor a javuló fal még tovább emelkedhet, van honnan és hová, Kugler edző irányításával. Azonban arról a tényről, hogy Colon FA státuszon van és J. Scott is hasonló cipőben jár ne feledkezzünk meg. Sokan mondják, hogy Colon karrierejének vége, mert az achilles sérülés a falembereknél végzetes, de azt gondolom, ha van rá esély, hogy akár csak még egy szezont is játszon akkor valahogyan meg kell tartani. Scott már más kérdés, neki inkább saját pénzt kell beraknia a csapatba, hogy maradhasson, bár az igaz, hogy a szezon vérére és a rájátszásra már némi javulást láttunk nála. Mindenki imádkozzon, hogy a Lock Out érjen már véget végre és azután azért, hogy a szezont sérülések nélkül a legjobb formájában kezdhesse a csapat, én biztos vagyok abban, hogy amennyiben normálisan az első emberekkel tudunk felállni Ben még egy-egy kávét is megihat akár a snapp és a passz közti időben.  

Írta és szerkesztette: Fizel Zoltán

Top