Mint azt már András jelezte a hétvégi fordulóban az elmúlt három év SB döntőiből kettőnek a visszavágóját láthatjuk majd. Ebből persze mi a szívünknek oly kedves XLIII visszavágóját fogjuk végigszurkolni, ér reményeink szerint a végén a győzelmet ünnepelni.
Lássuk mi is táplálja azon reményünket, hogy a visszavágó is a mi sikerünket hozhatja. Az azóta letelt időben mi ismét részt vehettünk egy SB döntőn míg az Arizona az akkor irányító Warner kiválása után visszasüllyedt a középszerűségbe. A Cardinals a nagyszerű irányító és egy sor szabad ügynöke elengedése után csapatépítésbe kezdett, de az idei idény sem az áttörésről szól majd, ezt már pontosan láthatjuk. Szót érdemel, hogy a két franchise remek kapcsolatának gyümölcseként az idei év elején Arizonába költözött Horton edző akit Pittsburghben mindenki Lebeu utódjaként emlegetett. Pletykák vannak arról is, hogy amint az öreg bejelenti, hogy vége Horton összepakol és újra az Ohio partjára települ. Továbbá a Steelers korábbi kiváló LB Joey Porter is az Arizonai gárdát erősíti, igaz a sérült listán P jelöléssel szerepel, a kitűnő játékos elmondta, hogy nem nagy örömmel szerepel a Steelers ellen mivel a csapat most is olyan mintha az otthona lenne. Különleges a légkör és aki egyszer ott játszott az örökké szerelemes lesz az alakulatba.
Szóval sok érve szólhatna pro és kontra mindkét opció (W-L) mellett. az azonban tény, hogy az akkori csapatokból nálunk láthatóak majd többen a pályán. Bár az akkori hős J.H. aki az azóta is rekordnak számító (SB rekord) 100 yardos Int return TD-t szrezte, sajnos sérülés miatt ismét, még pár hétig, nem állhat az edzői stáb rendelkezésére. A másik oldalon ott lesz az a Larry Fitzgerald akinek az a szezon és talán az a meccs is az eddigi legnagyobb alakítása volt, azonban győzelmet az sem ért.
Nézzük a száraz számokat:
Vagyis egyértelműen látszik, hogy a harmadik kísérletek kivédekezésén túl a statisztika semmiben sem támogatja a Cards győzelmét, de már ismertek tudjátok, hogy számomra a statisztika csak a számok halmaza, nem szeretek rájuk igazán adni, legalábbis sport terén nem.
Fontos lehet, bár mi már kezdjük megszokni, hogy a hetedik meccsen a hetedik összeállítású O line állhat Ben előtt. Talán az eddigiek közül ez lehet az amely a legnagyobb stabilitást nyújtja majd. Reméljük. A D-ben igazán érdemi változás nem lesz, Worlids ismét nem tudja megmutatni, kezdőként jól tudja majd pótolni Harrisont, ha eljön az ideje. A héten rásérült az eddigi nyűgjére így nem játszhat. Ami igazán nagy változás, bár a keretet nem érintette az Smith IR listára tétele. Logikus, bár nagyon nehéz döntés volt. Sok helyen leírtam, nem lepődnék meg, ha a játékos saját maga kérte volna ezt a vezetőségtől. Leírtam már a gondolataim ezzen témával kapcsolatban így ezt még egyszer nem tenném meg.
Érdekes párharc lehet Wallace és a többi Stelers WR valamint a rookie Peterson és a másod éves Jefferson párharca, vajon a fiatalok képesek lesznek levédekezni egy az egyben Burnellt? Eddig ez senkinek sem sikerült, ha ben eltudja pontosan dobni a labdát az irányába eddig nem volt CB aki meg tudta volna akadályozni az elkapást, mert pár lépéssel mindig hátrébb volt. Talán Petersonnak lehet erre esélye, talán.
A másik oldalon Doucet és Fitzgerald semlegesítése lehet nagy feladat. Ike a remek formájával kikapcsolhatja Larryt ma azonban egy ilyen kaliber ellen minden pillanatban figyelni kell, kis túlzással még akkor is amikor a padon ülve kortyolja az üdítőt.
Fontos lehet még, hogy a front7 mennyire tudja Kolbot nyomás alatt tartani, ugyanis ő hajlamosabb homályt dobni , ha érzi a jeges leheleteket. Woodleytól ismét nagy teljesítmény kellene és ez reméljük már a többieket is húzza majd magával. Javítani illene az este a TO mutatón, ugyanis jelenleg aliga sereghajtói vagyunk ezen számokban.
Fontos lesz a futások megállítása, az Arizona jobbára futásokkal asszisztál először, azután ezzel ágyazza meg a nagy játékot Larry felé, azonban, ha egyértelműsítjük már az elején, hogy a futásokból nem tudnak first downt csinálni akkor bele lesznek kényszerítve a hajigálásba. Nekünk pedig ki kell használni, hogy az újraépülni látszó fal mögött Rash a múlt héten ekkorát tudott játszani (még ha a karriercsúcsot ki is vesszük) az első félidőben. Azt kellene most 60 percig. Azután néha jöhet egy egy 50-60 yardos deep Burnell felé.
Kövezzetek meg, de a múlt heti Jax féle szenvedős véget várok annál inkább mert az a Steelers, mi nem a pontzuhatagos simán nyerős Pats féle stílusban játszunk, ráadásul a gyógyszergyári szponzorációt valahogyan fent kell tartani, ugye értitek