Megcsíptük a Lionst! Igen, ezt a gyenge szójátékot azért találtam ki, mert aki nézte a tegnapi rangadót, láthatta, hogy a szekrény mélyéről újra előkerültek a méhecskés mezek. Bizony szerencsét is hoztak a Steelers együttesének, hiszen az eddig többnyire gyengélkedő Offense-nek 37 pontot sikerült összeszednie. Ezúttal az eddig többnyire jól muzsikáló D volt az, aki miatt elő kellett vennünk a szívgyógyszert. A második negyedben a védelmünk ugyanis 27 pontot kapott a detroitiaktól, ezt szerencsénkre azzal kompenzálták, hogy az első, majd a 3. és 4. negyedben is nullán tartották az ellenfelet. Azért az O is újra megmutatta, hogy kell elaludni, majd felébredni az utolsó negyedre. Szerencsénkre most nem kellett akkora hátrányt behozniuk, így végül a Steelers megszerezhette idei negyedik győzelmét, így ezzel a 4-6-os mérleggel sikerült a csoporton belüli utolsó helyről a második helyre kerülnünk, megelőzve a címvédő Ravenst és a Brownst. De most nézzük meg részletesebben, mi is történt tegnap este. Viszonylag jó statisztikákat mondhat magáénak a Steelers több tekintetben is. A turnover mutatónkat 3-mal sikerült megnövelnünk, ugyanis 2 fumblet (L. Tommons, R. Clark) és egy interceptiont (W. Allen) is kiharcoltunk. Pozitívum, hogy mindhárom labdaszerzésből sikerült pontot feltennünk a táblára. Roethlisberger és az elkapóink szintén jól muzsikáltak, Ben neve mellé 4 TD kerülhet (Brown 2, Cotchery 1, Johnson 1). Brown majd 150 elkapott yardot tudhat magáénak, Miller pedig közel 70-et. A futójáték nem meglepő, de most sem működött, mindössze 40 yardot haladtunk előre a földön, igaz Bell azért hozta a szokásos formáját, még ha a futott yardjaiban ez most nem is mutatkozott meg. A D a második negyedbeli érthetetlen játékán kívül egyébként tisztességesen helyt állt, 3 turnover mellé még kétszer sackelni is tudtuk Staffordot. (Worilds, Hood) /Bent meglepő módon a mérkőzés alatt csak egyszer tudták földre vinni./ Egyértelműen megmutatkozik a különbség abban, hogy milyen LeBeau és Haley viszonya a saját-saját csapategységével. Az O aligha tudna ekkora hullámvölgyből felállni, pedig ezek a dolgok leginkább az edzőn múlnak, és azon, hogy mennyire tud hatni a játékosokra, mennyire tudja biztatni, segíteni őket. Meg kell említenünk azt is, hogy a Red Zone Offense már jó ideje csapnivaló, este különösen az volt (25%-os hatékonyság), hiszen mindhárom Field Goalt úgy szereztük, hogy már a Red Zoneban állított meg minket a Lions Defense. Illetve itt van még az új punter, McBriar, aki eddig semmivel sem jobb, mint Zoli volt. Átlagot tekintve 5 yarddal puntolt rövidebbeket tegnap, mint aktuális ellenfele. Összességében azért izgalmas meccs volt, és a kisebb hibákat és alvásokat tekintve minden csapategység hozta azt, ami egy győzelemhez szükséges. Ha a D második negyedes kikapcsolásától eltekintenénk, és idén minden meccsen pontosan így teljesítenénk, én annál elégedettebb és boldogabb nem is lehetnék. Bizakodni viszont már nem merek, ugyanis az idei szereplésünk eddig olyan, mint a hullámvasút. Meg sem tudnám mondani, mi lesz jövő héten, amikor is a csoportrivális Browns otthonába látogatunk, akikkel egyébként most holtversenyben 4-6-tal állunk. Addig is GO STEELERS!