Teljesen más volt, mint az októberi. Vagyis nem, mert a legfontosabb dolog megmaradt: ismét a Steelers került ki győztesen! Most viszont nem adta olyan könnyen a bőrét a Chiefs, mint az ősszel.
A meccsről:
Roethlisberger rögtön megtalálta a kapcsolatot Jesse James-el, aki Ladarius Green kiválása után ismét elsőszámú TE lett. Működött is a kémia, a meccs folyamán többször célba vette Ben a fiatal TE-et. Az első drive-ot egy field goallal nyitottuk.
A válasz nem váratott sokat magára, a Főnökök az első labdabirtoklásukból TD-vel nyitottak. 7-3
Az első negyedben BB eresztett egy rakétát Brownnak, majd ennek a támadássorozatnak a végén is hiába jutottunk el a 20 yardos vonalig, nem tudtuk 6 pontra váltani a támadásunkat, így maradt ismét a Boswell bomba, 7-6.
A második negyedben is szépen haladt a támadássorozatunk, hála Bellnek, aki 30 labdacipelésből 170 yardot rakott a közösbe, ez 5.7 es átlagot jelent!
Viszont hiába volt az impresszív futójáték, hiába volt végig kiváló a támadófal (emlékezzünk csak vissza, Dee Fordot hányszor likvidálta tökéletesen Villanueva), egyszerűen a redzone offense csődöt mondott. Ebben mindenképp fejlődnünk kell jövőhétre, mivel a Pats ellen ez kevés lesz. Szerencsénkre van egy nagyon jó képességű kickerünk Boswell személyében.
Az állás így 9-7-re módosult.
Emeljük is ki a defense-ünket. Hihetetlen estét fogtak ki, a fiataljainkat sok dicséret illeti. A félidőben egy Dupree ütést követően Shazier halászta le a levegőből a labdát, így jó mezőnypozícióba kerültünk. (Amit kihasználni nem tudtunk egy redzone INT miatt). Ha az offense fal és Bell mellett ki kell emelni, az a komplett defense. Fiatalok, látszik a tűz a szemükben, éhesek a sikerre, mindennél jobban akarják a győzelmet. Harrison, mint rangidős utat mutat nekik, mivel ő sackelte egyedül Smith-t. Gyönyörű ütközéseket láthattunk Sean Davistől, sőt, az interception is közel volt neki, ami sajnos nem jött össze.
Félidő előtt West elejtette a labdát, amit Burns szedett össze. 3 mp-el a vége előtt, ~40 yardra az endzone-tól, dobtunk Brownnak egy íves, 10 yardos passzt, mire rögtön a nyakába ugrottak hárman. Nem igazán értem ezt a playhívást, ez a playoff, vagy vállaljunk be egy mély passzt, vagy térdeljünk le, és jöjjön a félidő. Legalább nem lett semmi baja AB-nek.
Félidőben újabb fieldgoalnak köszönhetően 12-7 lett az állás.
A második félidő ott folytatódott, ahol az elsőt abbahagytuk, field goalok, a defense harap, a KC játékosai egyre idegesebbek lettek (lásd Kelce vs Cockrell esete, 15 yard büntetésért)
A 4. negyed végén hiába szerzett TD-t, a kétpontos kísérletnél hiába volt sikeres a passz, Harrisonon holdingolt Eric Fisher. A 10 yarddal hátrébbról elvégzett kétpontos kísérlet viszont nem sikerült.
Egy AB first downnak hála, az utolsó 2 percben már csak térdelnünk kellett, így beállt a 18-16-os vendég siker.
Jövőhéten a Rókalyukba látogatunk, ahol az AFC döntőben az első helyen kiemelt Patriots-t kell megvernünk.
Amiben javulnunk kell: Ben ma este szolid teljesítményt nyújtott, vele együtt az elkapók is. Brown után Jesse Jamesnek volt a legtöbb elkapott yardja, szám szerint 83. Szakadék, a következő Eli Rogers 27 yarddal. Ennél jóval többre lesz szükség hétfőn hajnalban.
A másik hiba: a redzone offense. Nem szereztünk TD-t, Boswell 6/6-os mutatójának köszönhetjük, hogy most mi vagyunk extázisban.
Viszont a támadófal, Bell és a komplett védelem tartsa meg ezt az elszántságot, mert ezzel a játékkal, amit ők produkáltak bajnokságot lehet nyerni.
Szerencsére mindenki egészségesen hagyhatta el a pályát, így csak az eddigi sérülteknek kell felépülniük.
Hétfő hajnalban, 00:40-kor kezdődik az AFC döntő.