Bár még hátravan több mint a fele az alapszakasznak, igazán nem panaszkodhatunk az egyhangúságra. Lényegében már láttunk mindent, jól és rosszul játszani a védelmet és a támadókat, egy-egy mérkőzésen belül komoly hullámhegyeket és völgyeket. De tegnap a Bengals ellen, egy egészen vállalható produkcióval nyert a Steleers és készülhet a detroiti vendégjátékra a bye week és az igazán nehéz feladatok előtt.
Persze azért most is voltak jobb és gyengébb teljesítmények, amiket érdemes megemlíteni. Kezdjük az igazán emlékezetes dolgokkal:
Bell ismét csengetett. 35 futásból 134 yard, 3 elkapásból pedig további 58 egység. Lényegében egy személyes támadógépezet, ami még úgy is hatékony, hogy az ellenfelek tudják mi vár rájuk. Kevés kivételtől eltekintve nem tudták megállítani, persze ehhez kellett egy remek támadófal és egy nagyon jó Nix is.
https://twitter.com/twitter/statuses/922525872661204992
https://twitter.com/twitter/statuses/922340534298951680
Ben Roethlisberger, nem az ő idénye eddig. De végre azt láttuk tőle, amit szeretnénk. Ugyan a hosszú passzok még nem működnek, lehet már sosem fognak, de a 224 passzolt yard (14/24) és a 2 TD eladott labda nélkül már egészen a régi időket idézi. Itt is persze meg kell említeni, hogy a támadófal remekül tartotta távol a védőket, bár 1-1 alkalommal azért volt hiba, de ez kivédhetetlen. Csak remélni tudom, hogy tovább javul a teljesítménye, de nyilván a működő futójáték is sokat tesz hozzá.
Az első félidőben inkább az Offense volt az aki jó teljesítményt tett le az asztalra, bár a vörös zónás problémák már itt is megmutatkoztak. Aztán a 2. félidőre jött az igazi Steelers football és ekkor már a védelem dominanciája volt feltűnő. Összesen négy alkalommal sackelték Daltont, de amikor nem sikerült a sack, akkor is érezte a nyomást. És mindezt Tuitt nélkül, aki nagyon fontos láncszem ebben a gépezetben. Watt és Dupree végre megmutatták, hogy micsoda jövő előtt állnak, de amikor kellett, akkor Heyward vagy éppen Alualu is ott volt. Sikerült megfogni a futást, bár az is tény, hogy a Bengals legjobb futója Mixon, ekkor már nem nagyon volt a pályán. És mivel a futójáték nem működött, volt nyomás is, jöttek rögtön a labdaszerzések. Előbb Haden szerezte meg első interception-jét Steelers mezben, majd Davis segítségével Gay kezében kötött ki egy labda. Davis még egy fumble-t is kiharcolt, ám ezt Mixon aztán összeszedte.
A második félidőben ezek voltak a Bengals labdabírtoklásai:
Meg kell említeni Boswellt mindenképpen. 5/5 tökéletesen végrehajtott rúgás, melyek segítségével végül 15 ponttal tudtunk nyerni. Sokadik olyan alkalom, amikor Boswell nem hibáz és ez mostanában igen megnyugtató, elnézve, ,hogy más helyeken mennyi probléma akad.
Robert Golden megmozdulása is ide kívánkozik. Jól vette észre a csapat, hogy DHB örző nélkül marad és egy nagyszerű átadással sikerült a RZ-ba kerülni. És milyen jó lenne, ha Golden hasonlóan remek dolgokat mutatna safety poszton is.
A sok-sok pozitívum mellé, érinteni kell a negatívumokat is. A 2. félidőben alig-alig sikerült first down-t csinálni, ha pedig a vörös zónába értünk a mérkőzésen, elfogyott a tudomány. A 3. kísérletek is pocsékul mentek, különösen a 3&1 szituációkkal volt probléma. Egy alkalommal Bell megkapta a labdát, de akkor Villanueva hibájából hátranyomták, utána viszont már csak hosszabb passzok jöttek 3. és rövid szituációkban. Nagyon frusztráló nézni a srácokat ahogy küzdenek, aztán rendre 1 yarddal lemaradni az első kísérletekről. Úgyhogy bár valóban az egyik legjobb napja volt ez idén a Steelers offense-nek, bőven lehetne javulni. De még csak október van. Csúcsformában majd december-januárban kell kerülni.
Jövő héten Detroitban játszunk egy főműsoridős mérkőzést. Egész Amerika majd a Steelers-t nézi, úgyhogy meg lehet mutatni a fejlődést.
Közben ismét fellángoltak az indulatok Martavis Bryant esetében, aki kicsit összeszólalkozott a szurkolókkal az instagrammon. Bár nem megy neki, de a csapatnak esze ágában sincs elcserélni őt AR2 szerint.