Mit lehet mondani egy ilyen találkozó után?
Győztünk. És itt le is zárhatnánk, de persze ismét csak nem tesszük.
Tanulni kell és menni tovább, hányszor, de hányszor elhangzott, hogy csak a mezek nem nyernek meccset. És hány és hány fogadkozást hallottunk, meg Isten bizonyt. Aztán láss csodát, megint a meleg öltözőben ültek inkább a játékosok és megkérték a mezeket, ugyan már játsszák le helyettük a hideg csípős kora télben ezt a meccset. A mezek meg kimentek, mint azt minden szófogadó mez tenné és láss csodát lett ami lett.
Na jó a viccet és a fanyar humort félre téve.
Az első támadó sorozat láttán, mindenki csettintett, sok perc (több mint 6) és egy szép hosszú drive után máris vezetünk és ekkor jön Boswell aki a megbízhatóság mintaképe lett az elmúlt időben, hát erre egy extra pontot kihagy. Itt már sejthettük, hogy nem lesz olyan sima ez az utazás. Lesz itt légőrvény bőséggel. Volt is nem kicsi.
Jött a gyors hideg zuhany a GB egy kvázi gyors játékkal válaszolt, mivel az extrát Ők nem hibázták el, már vezettek is. Majd a következő hazai támadásnál már a magukkal hozott tundrai jégkockákat dobálták. Egy csúnyán eladott passz, vagy szépen levédekezett honnan nézzük, után a GB játékosa D.Randall ugyan visszavitte a labdát, de mivel előtte már volt kontakt és a földet érte több testrésze a bírók ezt a pontot elvették. A vendégek azonban ennek ellenére kitűnő mezőnypozícióból folytathatták a támadásaikat, amit nem egészen 1 percen belül újra pontokkal koronáztak meg. Na itt már mindenki a folyékony nitrogén fagyáspontja körül volt nagyjából. Na persze tudom bíztunk és tudtuk, hogy a csapat megfordítja, hiszen ha nem így lenne nem is szurkolnánk, de jól nem esett senkinek. Az eredmény is sokkoló volt, de a játék amit a Steelerstől láttunk ezen szakaszban még inkább. Az első negyed ezzel gyakorlatilag le is pörgött. A 2. játékrészben csak a hazai egység volt aki pontot szerzett, méghozzá Martavis Bryant szép elkapását adták meg a bírók TD-nek, így a remek elkapó joggal ünnepelhetett egy picit. A kihagyott extra miatt ha csak rúgunk hátrányban lettünk volna, így mindenképpen 2 pontra kellett törni. Ben és AB ezt meg is oldotta.
A csapatok 14-14-el mehettek a szünetre.
A játék 3. negyedében amikor megkaptuk a labdát Ben ismét eladta azt. Meg is büntették volna az INT-et is egy FG-al de kimaradt. Előtte a harmad elején egy villámgyors TD drive-al már elhúztak. 21-14-re beállítva a mérkőzés állását. Ezután jött ismét Ben és AB párosa, majd 21-21 állt máris a táblán.
Az utolsó játékrészre tehát egyenlő állással rugaszkodtak neki a felek, még semmi sem dölt el. Igaz mi a csapat játékát látva szerintem felkészültünk a vereségre.
Szerencsére Ben és AB ezt ismét másképpen gondolta, 28-21 ide. A védelmünk azonban azt gondolta ki, hogy csavar a dolgokon, nehogy a világ másik végén hajnalban a szoba félhomályában ülő szurkolók az érdektelenség miatt elaludjanak. Engedtek egy TD-t a vendég csapatnak. 28-28 és volt hátra 2 perc. A Steelers támadása megakadt a kiváló védekezésen. Punt, jöhetett a GB és a győzelemért támadhatott. Ekkor valami történhetett az oldalvonal mellett, mert gyakorlatilag csak hátra felé haladt vagy mondjuk egy helyben állt a GB offense, természetesen a mi védőink jóvoltából. 17 sec-el a vége előtt Ben megkapta az esélyt és ki lett volna más aki egy zseniális elkapással FG távolságra vitte a csapatot? Igen AB84. A zseniális játékos ismét megmutatta, hogy miért, is, fognak róla a jövőben mint igazi legenda beszélni a 3 folyó partjain.
Boswellen volt hát a sor. Ne feldjük a találkozó folyamán már egy extra pontot kihagyott a rúgó. Most a Heinz Field rekordát jelentő 53 yardos lecke volt előtte.
A kép és a rövid videó talán mindent elmond:
[video width="720" height="1280" mp4="http://steelers.hu/wp-content/uploads/2017/11/xhbig.mp4"][/video]
Igen 53 yardról bevágta és ezzel életben tartotta a reményt az első kiemelésre.
A végeredmény tehát 31-28 a Pittsburgh Steelers javára.
A tanulság és a konklúzió? A sokadszor is átkosan emlegetett lenéző, kicsit nagyképű hozzáállás a gyengébbnek gondolt csapatokhoz mindig visszaüt.
Ami viszont egyre markánsabb, hogy a két egység amikor szüksége van a másiknak a segítségre ott terem és segít. Ez egy igazi CSAPAT ismérve. Azt is jó látni, hogy JuJu hiányában azért Bryantet is tudtuk használni, aki hellyel közzel élt is a lehetőséggel. Biztosan nem vette vissza a No2 elkapó szerepét, de megmutatta, hogy ha JuJu is a fedélzeten lesz akkor egy olyan 3 fejű WR trió lehet ez amely szinte megoldhatatlan bárkinek. Nem beszélve Bellről aki szépen csendben, vagy nem is olyan csendben, teszi a dolgát. Hozza a yardokat és a nagyon fontos first down-kat.
Az biztos, hogy a két következő találkozó egy nagyon jó felmérő lesz, hiszen a csoportellenfelek ellen, legyenek akármilyen formában (Jó a Browns kivétel talán) mindig nagyon keményen beleáll a csapat. Amennyiben ezt a két soron következő találkozót hozzuk úgy egy olyan energiaszinttel várhatjuk a NE szereplését a Heinz Fielden, amivel akár a győzelemhez szükséges plusszok is meglehetnek.
Jelenleg a liga talán legkomplexebb csapata a Steelers, mind O mind D oldalon kiváló játékosanyaggal és megfelelő mélységű tudással illetve tapasztalattal. A két egység képes egymásért és egymással közösen is dolgozni a Célért. Biztosan vannak és lesznek problémák, de azért látni kell, hogy jelenleg erősen a liga legjobbjai közt vagyunk és nem csak a mérleg miatt.
Szerencsére komolyabb sérülés nem volt. Shazier kapott egy kicsit, de utána visszajött, így szinte biztos, hogy játszik a jövő heti rangadón a Bengals ellen.
A találkozó összefoglalója: