Sajnos az előző fordulóban nyújtott teljesítményünk nem mutatott túl kecsegtetően – tudom túlontúl finoman fogalmaztam – de tovább kell lépnünk, új hét, új forduló, a soron következő ellenfél pedig az Indianapolis Colts, hazai pályán. Az örökmérlegünk nagyon impozáns 28-8-0 ellenük, a továbbiakban is a győzelmek számát kellene gyarapítanunk. Legutóbbi találkozónkra tavaly a 9. fordulóban került sor, szintén hazai pályán. Az akkor bivalyerősnek gondolt, 7-2-es mutatóval rendelkező Colts legyőzésére kevesen számítottak. Védelmünk szállította, nem túl meglepő módon a sikert, 3 INT-et és 5 sacket értek el. Minden támadó oldali statisztikában alul maradtunk, mégis kiizzadtuk a sikert.
Az Indy-k sikerrel vették a washingtoni kirándulást az előző fordulóban, simán hozták a győzelmet a csereirányítókkal felálló Commanders-szel szemben. Csereirányítókat írtam, mert a második számú Mariota már a mérkőzés elején lesérült, a helyére az idei 7. körös Kaliakmanis állt be. Mondanom sem kell, hogy sokat nem tett le az asztalra. A Colts irányítója, Daniel Jones sem volt épp nagy formában, ez a győzelem nem rajta múlott. Fumbe-t vétett, Interception-t dobott és passzainak csak 55,9 % ért célt. A futójáték hozta meg náluk a sikert, illetve, hogy a 3. számú rookie irányító megfelelő tapasztalat és tudás híján nem tudta eléggé segíteni csapatát. Viszont nem akarom lehúzni a gárdát, mert bárhogy is nézzük, ők legalább W-t könyvelhettek el….nem úgy, mint mi…..
Nekünk megint nem sikerült a clevelandi átkot megtörni, alulmaradtunk a sokszor lesajnált Barnákkal szemben. Számtalan oka van ennek a vereségnek, voltak olyan periódusai a meccsnek, mikor azt érezte az ember, hogy az egyik csapategység próbálja alulmúlni a másikat. A találkozó egészét nézve a következő tanulságokat vonhatjuk le:
· egy negyedes rövidzárlat a győzelembe kerülhet. Hiába kezdődött biztatóan a meccs, a második negyedben 21 pontot zúdítottak ránk Watson-ék. A mérkőzés ezen periódusában hibát hibára halmoztunk: az offense teljesen homály volt, a védelemben csak lézengtünk a pályán, rengeteg elhibázott szerelés történt. Ez az egy negyed megpecsételte a sorsunkat.
· Rodgers gyengén teljesített. Számokat nézve nem is lenne annyira aggasztó, de az az inkonzisztencia, amit produkál egy mérkőzésen belül, az elkeserítő. Hiába a meccsvégi összeszedett játék, ha előtte hibás döntések születnek (bár itt elő lehetne venni a játékhívásokat is)
· elkapósorunk nem potens. DK most jól ment, szép számokat tett a közösbe, de mögötte senki nem lépett fel igazán. Perszer, Roman Wilsonnak volt egy szép hosszú elkapása, de emellett csak két REC-je volt. A második számúnak szánt WR, Pittman Jr. láthatatlan volt, mindössze 15 yardot szerzett két elkapásból. Az emberezős védelmek ellene egyszerűen nem tudnak jól teljesíteni játékosaink, nem alakul ki a szeparáció, nem tudják üresre játszani magukat.
· a védelem egyenlőre messze van a top kategóriától. Rengeteg probléma volt coverage szinten, a korábban említett miss-tackle-ök (főleg Queen és Brisker ) és a sérülések mind-mind hozzátettek a gyenge teljesítményhez. Persze voltak szép megmozdulások, jól kivédekezett támadások, de összességében ez kevés.
Na de itt az ideje javítani a hibákat, vizsgáljuk meg először aktuális ellenfelünk egy kicsit jobban:
Nem kedvezett nekik a sorsolás, hiszen már a szezon legelején komoly ellenfelekkel kellett megmérkőzniük. A Ravens elleni hazai vereséggel kezdtek, majd az Arrowhead-ben is alulmaradtak a Chiefs ellen. A harmadik fordulóban sikerült megszerezni első győzelmüket a Texans ellen, majd a fent már megírt Commanders elleni győzelem alakította ki a mostani, 2-2-es mérleget. Támadóoldalukat vizsgálva elég kétarcú társaság benyomását keltik. Míg a Daniel Jones vezette passzjáték eléggé döcögős (nagyban az irányító eddigi gyenge teljesítménye miatt), addig a sztárfutó, Jonathan Taylor fémjelezte futójáték jól teljesít. Konkréten az EPA/futás kategóriában az első helyen állnak, Taylor pedig holtversenyben Jahmyr Gibbs-szel az 5. helyet foglalja el 353 yarddal a legtöbb futott yard kategóriában. Passzjátékuk sikerességét nehezíti, hogy első számú elkapójuk, Alec Pierce hosszabb időre a partvonal mellé kényszerül sérülés miatt, a helyére igazolt Slayton-nak pedig nem sikerült még felvennie a ritmust. Az idén igazolt Keenan Allen is sérüléssel küzd, így elég vékony az elkapósor. TE poszton Tyler Warren egy kiemelkedő játékos, rá mindenképp figyelnünk kell majd. A támadófal bal oldala nagyon erős, Raimann-el és Nelson-nal, míg a center poszt és a jobb oldal is abszolút korrekt.
A védőik eddig rengeteg pontot kaptak, az egység alul teljesíti az elvártakat. Jelenleg a ligavégi, 31. helyen állnak, meccsenként 392,2 pontot engednek. Pedig az emberanyag meglenne, számos jó játékos szerepel a csapatban, elég csak Buckner-t, Latu-t vagy Sauce Gardnert említenem (bár utóbbit csúnyán megégették párszor a múlt fordulóban is, eddig ő is a tudása alatt teljesít). LB poszton a liga egyik leggyengébb párosát alkotja a Carlies-Davis-Gaithers duó, érdemes lenne majd a pálya közepét támadnunk. Az egység erőssége egyértelműen a secondary, Gardner és Ward biztosítja a széleket, a slot CB Walley, a safety posztot pedig a rookie AJ Haulsy – Bynum párosa alkotja, nem lesz egyszerű dolga elkapóinknak.
A győzelem eléréséhez az alábbiakat kellene betartanunk:
· meg kell állítanunk Taylort. Ellenfelünk futója eddig szépen termeli a yardokat, az egész támadóegységet ő cipeli a hátán. Tavaly sikerült feltartóztatnunk, hiszen csak 45 yardot szerzett akkor, hasonló teljesítményre szükség lenne védőink részéről. Sajnos nem segít nekünk ebben, hogy egyik legjobb futás elleni védőnk, Harmon IR-re került, így legalább 4 meccset ki kell hagynia. Viszont vele a fedélzeten sem tudtuk eddig komolyan fogni a futást, félve gondolok rá, hogy akkor mi történhet most…..
· terrorban kell tartanunk DJ-t. Tavaly láthattuk már, hogy mennyire rosszul tudja kezelni a folyamatos nyomást Jones, újra életet kell lehelnünk a pass-rush-ba, ami a Browns ellen hol megvalósult, hol nem. Konstans jó teljesítményre van szükségünk a győzelem kikaparásához.
· alkalmazkodnunk kell védőoldalon az ellenfélhez. Feljebb említettem mennyire fontos a futás megállítása, ahogy az is, hogy jó WR-CB párharcok alakulhassanak ki. Gondolok itt arra, hogy Ramsey-t csak a nyilvánvaló futásvédekezéshez használjuk, hiszen a boxban jól teljesít, viszont a coverage-hoz már nem rendelkezik kellő sebességgel. Helyette a passzszituációkhoz ildomosabb lenne Echols-t játszatni, jobban tudna tapadni az elkapókra.
· ismét a futójátékra kell építenünk. Offense oldalon a legstabilabb pont még mindig Warren, aki mind futásban, mind elkapásokban segíti a támadást. A Barnák ellen is 5,5 yardot átlagolt, célszerűbb lenne még többször tömni labdákkal, és ezzel akár egy sikeresebb passzjátékot is megalapozhatnánk.
· fel kell tárnunk a CB soruk gyenge pontját. Mint korábban említettem náluk a hátsó alakzat a megbízhatóbb pont, de ez nem azt jelenti, hogy egy ligaeleji egységről beszélünk. Legsebezhetőbb pontjuk Walley, így célszerű lenne több labdát kapnia Wilsonnak (persze, ha tudja tartani a javuló tendenciát), illetve Bernard-nak. Ward is maródi, mindenképp tesztelünk kellene, hogy mennyire hat ki ez a teljesítményére.
· TO háborút meg kell nyernünk. Személy szerint én szoros összecsapásra számítok (bár ne így lenne és ünnepelhetnénk végre egy szívrohammentes győzelmet), amin megint sok múlhat a turnover-eken. Tehát támadóoldalon vigyáznunk kell a lasztira, védőinknek pedig minden erejükkel ki kell erőszakolni azt a Colts játékosok kezeiből. Daniel Jones idén már 4 fumble-t vétett, bízzunk benne ezt a szokását ellenünk folytatja.
A hosszabb pihenőidő alatt számtalan játékosmozgás történt a csapatnál. Először is felhoztuk a gyakorlócsapatból Slaughter-t CB posztra, illetve 3 igazolást is végrehajtottunk. Érkezett a szebb időt megélt Murphy-Bunting és Terell Smith szintén a cornerback sor erősítésére/mélyítésére, illetve Marte Mapu, aki egy hybrid linebacker-safety játékos (ő egyenlőre a gyakorlócsapatba érkezett). Porter távozásával és Dean sérülése miatt valamit kellett kezdeni a CB sorral, meglátjuk mire lesz ez elég.
Sajnos a sérülések a mi csapatunk sem kímélik. Dean biztosan kihagyja a találkozót és hozzá hasonlóan Pittman is(IR-re is került). MPJ elvileg már hetek óta küzd talpi bőnye gyulladással, olyannyira súlyosbodott ez neki, hogy több hét kihagyás vár rá.(érkeztek is érdekes trade lehetőségek insederektől, gondolok itt akár Marvin Harrison Jr. vagy Brian Thomas Jr esetleges megszerzésére) Elliott, bár az IR-ről még hivatalosan nem került le, de legalább már limitáltan edzett. Ramsey és Dowdle játéka kérdéses, ahogy Black is személyes ügyek miatt egyenlőre ilyen besorolást kapott.
A kezdő CB posztot így valószínűleg Everette, fogja megkapni. Nem megnyugtató ez a jelen helyzet, de bízzunk benne, hogy folytatja fejlődését és tud segíteni a csapaton. Draft értékelőm megírásakor nagyon kritikus voltam vele, de egyenlőre jobban teljesít, mint azt akkor előrevetítettem. Nagyobb terhelés fog kapni várhatóan Spears-Jennings is, aki a múlt héten gyengén teljesítő Jenkins lecserélése után nagyon biztatóan játszott (pl.:INT). Amennyiben YA Black sem vállalja a játékot, úgy a rookie, Gabriel Rubio kerül fel az aktív keretbe.
A Colts sérültlistája:
Keenan Allen – Questionable
Jaylon Carlies – Out
Ashton Dulin – Out
Arden Key – Out
Will Mallory – Out
Darius Slayton - Questionable
Charvarius Ward - Questionable
Reméljük, hogy a múlt heti mérkőzésen teljesen túljutottunk már és a jobbik arcát mutatja majd a gárda. Nyerhető párharc ez, nem is kérdés, de ehhez vissza kell térni a Cincy ellen mutatott támadójátékhoz és a D-nek is a meccs végéig koncentrálnia kell.
Here we go!!!