Nehéz helyzetben vagyok, nem nagyon tudom hol is kezdjem az utolsó mérkőzés "összefoglalóját". Steelers szurkolóként a hosszú, és viszontagságos idény ellenére is nyilván bíztunk a playoff-ban, hiszen csere, vagy akár harmadik számú irányító ide vagy oda, mégis meg volt az esélye a csapatnak, hogy elérje a rájátszást. Azonban amennyire szépen felállt a gárda az 1-3-as mérlegről az ősz folyamán, legalább olyan szépen, kristálytisztán kirajzolódott december hónapban a hiányosságok tömkelege, melyek idén is meggátolták a rájátszás részvételt. A tavalyi évhez hasonlóan idén is 2 győzelmet tudtunk felmutatni 3 vereség mellett az alapszakasz utolsó hónapjában, ami egy határon mozgó csapat esetében nem elég.
Nézzük, hogy is alakult negatívan a sorsunk az utolsó fordulóban.
Két helyen is megpecsételődött az már erre a szezonra, nem is olyan régen. Az egyik helyen, amikor december elején azzal szembesültünk, hogy a mai NFL egyik legjobb formában lévő csapatával, a Baltimore Ravens-szel játszuk az utolsó mérkőzésünket. Itt már sejteni lehetett, hogy ha a Ravens megszerzi a biztos első kiemelést, könnyen lehet, hogy az utolsó mérkőzésen a legjobbjait nem küldi majd pályára. Ez így is történt, Lamar Jackson hiányában RGIII kezdhetett irányító poszton. Azonban azt is tudtuk, hogy a hollók gárdája nem fogja elengedni a mérkőzést, tehát igazából nem volt minek örülnünk, azonban a győzelem halvány illúziója még felvillanhatott.
A másik halvány reményünk az lett volna, ha a Texans - Titans mérkőzésnek még marad tétje.. Azonban nem maradt, a Texans pedig szintén leültette legjobbjait, a pótlásukra beállók pedig csak az első TD-ig tudták a maguk javára fordítani az összecsapást. A Titans ezután 2 TD-vel jelezte, hogy kell nekik a hatodik kiemelés, és a repülőjegy Kansas-be, azaz már Bostonba.
Igazából az utóbbi hetek formája, mutatott offense teljesítménye alapján mindenki sejthette, hogy nem fogunk villámcsapásszerűen megtáltosodni a Ravens egyébként kiváló védelme ellen, szenvedős lesz a mai mérkőzés is.
Ez be is igazolódott, a Ravens a mérkőzés elejétől kezdve sikeresen futtatta a labdát és az órát is. Az első negyedben még csak 2 mezőnygólig jutottak. Ezután volt egy halvány reménysugár Snell futott TD-je után, amit igyekeztünk volna megpillantani, azonban tény, hogy maximum csak pillantottuk, ugyanis szinte közvetlenül utána el is múlt.
A Baltimore a második negyedbeli labdabirtoklás cserékből is remekül jött ki. Előbb egy mezőnygóllal átvették a vezetést, majd a félidő vége előtt egy Hodges fumble után szerezték meg újra a disznóbőrt a Pittsburgh 20 yardosán, amit aztán Justice Hill 6+1 pontra is váltott Tucker közreműködésével.
A harmadik és negyedik negyedről már szinte nem is érdemes írni. A Ravens haladt a futójátékkal, ellenünk sikeresen megdöntöttek egy régóta fennálló rekordot, amiről a hollók oldalán olvashattok, itt nem olyan fontos ez most. Mi pedig szerencsétlenkedtünk. Hiába szereztünk labdákat, ma is visszaadtuk azokat az ellenfélnek.
Berry blokkolt punt utáni TD-je, vagy Hodges safety-je már csak hab volt azon a bizonyos tortán a hazaiak szempontjából.
... és a helyzet az, hogy a miénken is. Egy tartalékos Ravens ellen esélyünk sem volt a győzelemre egy olyan mérkőzésen, amelyet muszáj lett volna behúznunk, ha playoff résztvevők akartunk volna lenni. Talán nem is akartunk.
Az egyetlen pozitívum Benny Snell játéka lehetett, aki 18 futásból 91 yardot futott, és szerzett egy TD-t. Egy darabig az utolsót Steelers játékosként :(
