Ahogyan a címben is megemlítettem, a rémálmunk tovább folytatódik.
Persze a Green Bay gárdája nem a nyeretlen kétévesek, így egy vereség még akár elfogadható lenne, tisztes helytállással és jó játékkal. Azonban ezekből pont nem láttunk sokat.
A támadó gépezet, jól láthatóan Ben korlátozottsága miatt akadozik, nagyon. Már, már a fal ad neki időt, mégis rosszul dönt, rosszul dobja meg. A mai találkozón Harris végre elkezdte a kontakt utáni yardokat is hozni, így ez is segíthette volna az irányító munkáját.
Mégsem. Vagy rosszul kivitelezett, alá, fölé dobott. Vagy rosszul olvasott játékok amelyek teljesen alkalmatlanok arra, hogy 10 yardot haladjunk. Néha a Benny Hill sorozatok zenéjét is be lehetett volna vágni. A negyedik kísérleteknél például.
De volt egy pozitívum is az éjszaka. Ben lett a 8-ik olyan irányító a liga történelmében aki 400 TD-t passzolt. Dan Marino van előtte 18 TD-vel. Mondhatnám, hogy beérhető lenne, de félek az idei Ben már 8-t sem tud majd passzolni, nemhogy 18-t.
A védelem a front seven hiányosságai miatt limitált volt. A. Rod amúgy is érzi, mint rutinos róka, a nyomást. Nehéz Őt becsapdázni. Sajnos nem is tudtuk folyamatosan nyomás alá helyezni és ezzel hibára kényszeríteni. Az jól látható volt, amikor sikerült a siettetés akkor nagyon zavarba tudott jönni Rodgers és olyankor hibázott.
A végeredmény 17:27 lett a hazai csapat javára.