Az éjszaka során lejátszottuk a harmadik előszezon mérkőzésünket a Chiefs ellen. A mérkőzés ugyan végül hosszabbításos vereséggel ért véget, de azt gondolom, hogy ez az egyetlen dolog volt ezen a mérkőzésen, ami kicsit sem volt érdekes. Ezen kívül viszont rengeteg dologról lehet és kell is beszélni. Tulajdonképpen szerencsés vagyok azért, mert idén első alkalommal a csapatról és különösen a kezdő játékosokról, szinte csak jókat tudok mondani. Élvezetes, lendületes játékot mutattunk, nem csak a megszokott sémák szerint, ötletes és több alkalommal a szokásos váratlan Big Ben játékot mutatva játszottunk, közben pedig a védelem nagyon jól állta a sarat, sokáig bőven az ellenfél fölé keveredve. Az előző mérkőzések után is azt mondtam, hogy jó ha a hibák most kerülnek elő és nem az alapszakasz során, mert még mindig lehet javítani. Lássuk a mérkőzés teljesítményeit, a szokásos pozíció bontásban: Irányítók: Big Ben-re nem lehetett panasz, sőt. Végre azt nyújtotta, amit várunk tőle és hozzátette a magáét a szokásos menekülése közben kiosztott TD passzal is. 19-ből 13 passza sikeres volt és ez 166 yardot jelentett. A legszebb passzából azonban sajnos nem lett TD, mert Sanders elkapása után bár nem ért földet a labda, kicsúszott a kezéből és csak centiméterekkel a pályán kívülre csúszva tudta megszelídíteni a játékszert. Gyönyörű játék volt azonban és jó, hogy több alkalommal is hosszú pontos passzokkal operált. A második félidőben Gradkowski érkezett, aki szintén nem okozott csalódást, bár a mérkőzés vége felé már egyre csökkent a pontossága passzainak. Wheatonnak a harmadik negyedben egy gyönyörű 34 yardos labdát küldött, ami TD-t eredményezett. Később sajnos elsiette a passzokat, igaz már nem is kapott megfelelő védelmet. Futók: Az idei előszezonban szinte minden Dwyer malmára hajtja a vizet. A sérülések miatt folyamatosan az első csapatban bizonyíthatja, hogy helye is van ott. A tegnapi napon bizonyította is ezt. Nála azonban egyszerűen bizonytalan az ember, hiszen mérkőzésen belül is képes hullámhegyekre és völgyekre egyaránt. Futásokkal és elkapásokkal is foglalkoztattuk, szerintem utóbbiban határozott fejlődést mutat mostanában, de néhány futásnál is ügyesen lavírozott. Más kérdés,, hogy vajon mennyire várhatunk tőle egyenletes teljesítményt. Néha úgy tűnt a testcseleivel és visszavágásaival inkább saját magát zavarja meg. Felix Jones jól mutatkozott be. Természetesen egy nappal a leigazolása után nem várhattuk, hogy mélyvízbe dobva majd megmutatja miért is volt első körös a 2008-as drafton, de jól mozgott a kezdő fal mögött, talán legszebb labdacipelését egy Pouncey szabálytalanság miatt azonban annulálták. Batch teljesítményét én azért emelném ki, mert rég láttam őt ennyire jól játszani, természetesen önmagához viszonyítva. Alexander volt a negyedik futójátékos, aki megpróbálta nem elszalasztani a lehetőséget, azonban már annyira a mérkőzés végén jutott szóhoz, hogy nehéz komolyan értékelni őt. A 14 yardos futása mindenesetre nagyon szép volt, de rosterre kerülése szinte reménytelen. Jövő héten talán több lehetőséget kap. Elkapók: Valahogy mostanában büszke vagyok rájuk. Nem tudom, hogy miért, de mindig örömmel gondolok erre a sorra, hiszen idén nagyon sokat várhatunk tőlük. Brown és Sanders jó formában van, és szép elkapásokat produkál, bár most talán első alkalommal idén a fent is említett esetben Sanders kezéből kicsúszott a játékszer, de tudjuk ezt be a remek védekezésnek is. Tényleg kevésen múlt. Végre a pályán volt Bennel együtt Wheaton is, igaz csak egy labdát kapott tőle, de reméljük egy hosszú és sikeres együttműködés indult el. Gradkowski-től kapott passznál már mutatta, hogy milyen remek képességei vannak. Cotchery-re sem lehetett panasz a felé menő passzokat egy kivétellel elkapta. Moye volt az akit még ki kell emelni. Nagyon sokat tesz a fiatal játékos, hogy a nagyon kemény harcot a rosterre kerülésért megnyerje. A mérkőzés alapján nem is áll rosszul ebben a harcban, de majd nyilván a negyedik mérkőzésen bizonyíthat Landry Jones vezetésével. Bár a fiatal QB inkább Justin Brown-t szokta megtalálni a labdával. De ez egy nagy harc lesz. Összekötők: A csapat achilles-e. Egyelőre nincs megoldás ezen a poszton, legalábbis semmi olyan amire rábízhatnánk magunk. David Paulson nagy lehetőséget kapott idén, de nem tudott igazán élni vele. Bár edzéseken jó teljesítményt nyújt ezt nem tudja igazán átmenteni a mérkőzésekre. Helyettesei szintén nem tudják feledtetni Miller hiányát, de még Spaeth-ét sem. Támadófal: Határozott fejlődés az első két mérkőzéshez képest, de még mindig nem elég. Az irányítók védelmét jól megoldották, ha az elszenvedett két sack-et jónak lehet mondani, de biztosan jobban, mint az első mérkőzéseken. A futások segítése még mindig nem megy úgy ahogy kellene, bár itt mindig a futótól is függ a siker. Pouncey egy kicsit gyengélkedett ezúttal ennek aztán két zászló is lett az eredménye. A többiek azonban most tényleg magabiztosnak tűntek, erre végre lehet építeni, főképp, hogy az alapszakaszban nyilván Pouncey-ban is bízhatunk. Szokatlan volt, hogy Ben védelmében a fal szélére beküldték Beachum is. Több csapatnál is van ilyen formáció, de eddig nálunk nemigen volt ez jellemző. Ilyenkor Beachum el is kaphatna, de természetesen nem ezért kerül pályára. Mindenesetre jó volt ezt látni és a biztosított több időnek köszönhetően a passzok pontossága is növekedhet. A cserék is jobban muzsikáltak, mint korábban, de hogy ki maradhat a rosteren a kezdő ötös és Beachum mellett, az valószínűleg a negyedik mérkőzésen dőlhet el. Ami összességében gyengébben működött a kívánatosnál az ismét a RZO. Erre megoldást kell találni, ha a játék megvan, hatalmas luxus 7 pont helyett 3-al távozni a támadások végén. Védőfal: Végre lehetett említeni Ziggy Hoodot! Régóta vártuk már, hogy mikor fog végre olyan teljesítményt nyújtani, amit várunk tőle és ezúttal nem is lehetett rá panasz. Még sacket is elért és az első játékrészben igencsak komoly problémát okozott a KC támadóinak. Kiesel és McLendon is magabiztos volt, így már egyértelműnek tűnik, hogy ez a hármas marad a védelem első sorában. Helyetteseik sem játszottak rosszul, így jelentős ideig tudtuk biztosítani a LoS feletti ellenőrzést, de az idő előrehaldtával a passzjáték sikeresebbé tudott válni az ellenfelünknél. Fedezetek: Tulajdonképpen a szokásos a helyzet. Középen jó teljesítményt nyújtunk, ráadásul folyamatosan. Így nem csak Timmons és Foote, de cseréik is szinte hiba nélkül játszanak, ami igencsak impozáns futás elleni statisztikákat eredményez. A KC futói még 30 yardot sem értek el, igaz az irányítók sikeresen menekültek és ezt több mint 80 yardot eredményezett. A széleken azonban továbbra sem vagyunk elég határozottak. Bár Woodley majdnem szerzett egy labdát (végül a kiejtett játékszert a hazaiak szedték össze), de tőle is kicsit többet várna az ember és vele kapcsolatban tudjuk, hogy több is van benne. Nem volt persze könnyű dolga, hiszen az idei 1/1-es állt vele szemben. Igazán sem Worlids sem pedig Jones nem tudott maradandót alkotni, még ha teljesítményük nem is volt gyenge, de többet várnánk tőlük. Jones ugyan szerzett egy szerencsés int-t, de a játékvezetők ezt is elvették tőlünk. Carter is gyengén játszott, viszont egy embert ki lehet emelni. Hatalmas harc van itt is a roster helyekért és ebben, most Baxter mindenképpen előrelépett. Igencsak impozáns teljesítményt nyújtott és ezzel berobbant a köztudatba az újonc LB. Secondary: Van egy jó hírem! Cortez Allen visszatért és semmivel sem gyengébb, mint sérülése előtt. Van egy rossz is azonban. Gay-nek rengeteget kell fejlődnie, hogy valóban tudjunk számítani rá slot pozícióban. Egyelőre mintha nem találná helyét a csapatban. Ne nem mintha Ike például tegnap jól játszott volna, de az ő helye megkérdőjelezhetetlen. Ez a lyukat gyorsan be kell tömni, mert a második körben már igazi elit TE-ek várnak a csapatra. Nagyon bízom benne, hogy Hawthorne hamar eléri azt a szintet, hogy akár kezdőként is megoldja ezt a feladatot, esetleg Curis Brown-al felváltva. Polamalu rutinja nélkülözhetetlen, gyorsasága azonban kicsit kopott. Ennek fényében várhatja majd a 10000USD-s büntetését is. Nehezen védhető a szituáció, azonban mivel tudom, hogy Troy a liga egyik legsportszerűbb játékosa, az a néhány tizedmásodperc, amivel lekésett Smith-ről tényleg csak a véletlen műve. A 4. és rövid szituációnál Eric Fisher mellett mutatott szerelése azonban igazi parádé volt. A többiek közül Josh Victoriant kell megemlíteni, akinek játéka a védelemben és a speciális TD és állítólag ő volt szabálytalan Jones int-nél is. Bár a TV által mutatott szögből semmit nem lehetett észlelni a játékvezetők nyilván ezt is remekül látták. (Az utolsó mondat rendkívüli cinizmust takar. Több nagy hibájuk is volt a zebráknak, talán a Cortez Allenre befújt szükségteled durvaság és a Dwyer ellen adott Chop block szabálytalanság volt a hab a tortán. Tudtam volna azonban az első fumble során is másképp ítélni, hiszen a visszajátszás szerint sem birtokolta már meggyőzően a labdát könyökre esése előtt, azonban lelkük rajta reméljük, majd visszaadják) Nem mehetek el szó nélkül a rendkívül gyenge speciális csapatrész mögött sem. Bár a mérkőzés elején szereztek egy labdát, amit a játékvezetők visszaadtak a vendégeknek, de innen igazi kálvária kezdődött. Blokkolt FG, ami után JJ legalább még visszaszerezte a labdát, de a támadásból a vendégek megszerezhették első pontjaikat, amire korábban nem volt esélyük sem. De még nagyobb hiba volt, hogy Wheaton TD-je után 109 yardról kaptunk KO return TD-t, az említett Victorian hibának is köszönhetően. Komoly visszahordásunk talán egy alkalommal volt, ez bizony édeskevés ettől az egységtől! Az egyetlen említésre méltó sérülést JJ szedte össze. Lehetett látni, hogy az int-je után rosszul esik, és ezért a mellkasát vizsgálják. Utolsó információk szerint sérülése nem súlyos.