Sajnos a Vasárnapi mérkőzés nem azt hozta, amit mindannyian vártunk, nem sikerült megszerezni az idei első győzelmet. Azonban sok szurkoló társunk azt gondolom egy életre szóló élménnyel gazdagodott. Gondolok itt természetesen a Londoni hétvégére. Azt hiszem, aki kint járt sosem felejti el, aki velünk is találkozott és esetleg csatlakozott hozzánk szombat este az pedig mindenképpen emlékezni fog örökké. A találkozó az idén eddig megszokottól eltérően nem a támadó alakulat teljes csődjével kezdődött, hanem a védelmünk olyan mértékű betlijével, amit azt hiszem, 10 évente egyszer láthatunk tőlük, igaz megismételték nem sokra rá még egyszer. Igen itt most a 60 és a 70 yardos TD-kre gondolok. Nem megszokott ettől az egységtől, hogy ekkorákat bakizzanak. Talán ez lehetett az oka annak, hogy az egész meccsen folyamatosan nem azt a szintet hozták, amit elvártunk tőlük. Volt jó pár visszafogott (szépen fogalmaztam) egyéni teljesítmény is, ezek sem segítették a stabilitást. Az eddigi vereségekkor nem lehetett rájuk panasz, mert a végsőkig állták a sarat és szinte vég kimerülve is próbálták meccsben tartani a támadókat. A vasárnapi londoni estén ez megfordult, a támadók megtettek szinte mindent, hogy győzzünk, de védelem nélkül képtelenek voltak megnyerni a találkozót. Azt is tegyük hozzá, hogy a végén még esélyünk is volt, ennek ellenére és végre idén valóban tudtunk izgulni, hogy lesz-e GW drive. A történteket ismerjük, nem lett. Nem szeretnék túlzottan szakmai elemzésbe belemenni, mert a stadionban másképpen látni a történéseket, mint TV-n, persze nagyobb élmény, és abból a látványból sokkal nehezebb elemezni. Az azonban tény, hogy ezt az egy hetet fel kell használni arra, hogy rendet vágjunk a csapat háza táján. Igaz most Haley hivásaira csak pár alkalommal lehetett panasz (3 & soknál futunk, vagy screent hívunk) összeségében a támadó szekció megtette a magáét, ha a védelem csak az átlagos formáját hozza akkor ez a meccs simán nyerhető lett volna. Reméljük a bye után a Jets ellen már végre sikerül valóban behúzni az első győzelmet és egy nyögvenyelős fogcsikorgatós küzdős meccsel elindulunk felfelé a gödörből. Az, hogy lesz- e személyi változás vagy sem azt egyenlőre nem tudjuk, természetesen amint lesz róla hírünk azonnal beszámolunk. A találkozón az a Ramon Foster sérült meg aki szombat este egy pár szót váltott szerkesztőségünk kis stábjával és akivel közös fotókat tudtunk készíteni illetve aláírásokat tudtunk szerezni tőle. A sérülése szerencsére nem komoly a pihenő hét alatt bőven rendbe jön. A jobb mellizmában szedett össze egy húzódást és ez akadályozta a játékban. Láttuk, hogy megpróbált visszamenni, de a szünet előtt már az öltözőbe kellett kísérni.