Nehéz szavakba foglalni a hétvégén történteket. Tomlin-nak, Haley-nek és társainak, a csapatnak két hét állt a rendelkezésére, hogy felkészüljenek a Ravens elleni, idegenbeli találkozóra. Sajnos nem nagyon sikerült. Mély elemzésbe nem bocsátkoznék a mérkőzéssel kapcsolatban, nem szeretném tovább húzni azok idejét, akik a vasárnap estét követően még éreznek magukban annyi lelkierőt, hogy elolvassák ezt az összefoglalót. Mindenek felett kezdjük a végeredménnyel:
Steelers @ Ravens 14 - 21
A találkozón végre, 20 nappal a beavatkozás után újra Ben Roethlisberger kezdett irányítónként. Nagyjából ez volt az a pillanat, amíg reménykedhettünk. Ezt követően, az első félidőben szinte momentumunk sem volt. A Ravens sem volt lenyűgözően jó, sőt, csak azt nyújtották amire számítani lehetett. Próbálkoztak futásokkal, volt néhány passza Flacconak, támadásban nagyjából ennyi. Igazából nem volt meg bennük az átütő erő, a védelmünk futás ellen most nagyjából rendben volt, 50 yardra voltak képesek egész mérkőzésen. Az első negyed első pár semmitmondó labdabirtoklása után Flacco egyébként borzalmas passzát sikerült leszednie Artie Burns-nek, aki ezzel megszerezte első NFL interceptionét. Nem sokkal később ugyanő volt aki lemaradt Mike Wallace-ról egy rövid útvonal során, aki így Burnstől ellépve indulhatott meg, a finoman szólva sem élete meccsét játszó Mitchell pedig egyszerűen nem tudta szerelni, így 95 yardos TD-t szerezhetett. Wallace sebességét ismerjük, köszönte szépen a kis előnyt, amit kapott, esélytelen volt, hogy bárki utolérje. Az első játékrész utolsó perceiben még egy Tucker FG ért célt, így volt az állás 0 - 10.
Ami a mi első játékrészbeli produkciónkat illeti, azt talán kár is véleményezni, csak egy pár érdekes adat, hogy érzékeltessük:
3 másodperccel az első félidei sípszó előtt már 10 büntetésnél jártunk 84 yard ellenében... 23 OFF playünk volt, mindösszesen 67 yardért... 2, azaz kettő db first down-t szereztünk, harmadik kísérletből 7-ből nullán álltunk, és Bennek pont annyi sikeres passza volt, mint ahány puntja Berrynek (7 db)........
Azt gondolhattuk, a második félidőben majd magunkra találunk, és elkezdünk előrehaladni. Az tisztán látszott, ha fel tudjuk törni a Baltimore védekezését, meglehet a győzelem, hiszen ők nem voltak meggyőzőek támadásban. Viszont ha ők nem voltak meggyőzőek, akkor mi ott sem voltunk a pályán! Továbbra sem. A negyedik negyed elején egy újabb Berry punt következett, amit blokkolt a Ravens, és TD-re visszahordva pontokat szereztek, ráadásul a két pontos kísérlet is sikerült nekik, így már 0-21 állt az eredményjelzőn. A végén hirtelenjében elkezdtünk pontokat szerezni, előbb Brown elkapott, majd Ben futott hatpontosával 14 - 21 re módosult az állás. Jöhetett az onside kick ami aztán hűen leírta a 60 perc alatt történteket. Boswell rabonából próbálta elrúgni a labdát, sikertelenül. Miután azonban hozzáért, a bírók kis tanácskozás után hazai labdabirtoklás ítéltek, a hollók pedig letérdeltek, az óra lepörgött, mi meg újabb vereséggel gazdagodtunk, sorban már a harmadikkal...
A negatív dolgokat reggelig lehetne sorolni a mérkőzéssel kapcsolatban, a támadásvezetés hiányától a sok büntetésig, a védelmi kihagyásoktól Heyward-Bey vagy Pouncey sérüléséig (akikről később tudunk biztosat mondani), de mivel a tényeken úgysem változtat, plusz ezért nyilván nem leszünk Browns drukkerek, így nézzük azt a kevés pozitívumot amit érdemes feljegyezni:
- Artie Burns első INT-jét szerezte az NFL-ben
- Harrison 2 db sack-et szerzett. Még egy kell neki, és lehagyja Jason Gildon-t, aki 77-vel vezeti a rangsort a Steelers történetében
Csüggednünk nem szabad, hisz hétvégén a Dallas Cowboys látogat a Heinz Field-re. Akik nem mellesleg 7 győzelemmel, 1 vereséggel állnak....
