Amerika legsikeresebb csapata látja vendégül Amerika csapatát.
Elérkeztünk a 10. héthez, amikor is a Dallas Cowboys gárdáját fogadjuk a Heinz Fielden. Múltheti fiaskónk után egy újabb nehéz mérkőzés vár fiainkra. Örökmérlegünk 16-15 a Dallasiak javára. Utoljára 2012-ben találkoztunk velük a Cowboys Stadiumban, ahol hosszabbításban kaptunk ki 27-24-re.
Mindkét gárda szereplése meglepetés eddig a szezonban, sajnos mi vagyunk az a gárda, akit 7-1-el vártak, ehelyett a mérlegünk 4-4. A legnagyobb bizalmunk abban lehet, hogy a ’boys jelenleg egy erős együttes, és az erős ellenfelek ellen általában összekapja magát a csapat.
Ellentétes előjelekkel vágunk neki, ők 7 meccses győzelmi szériával, még mi 3 meccses vereséggel várjuk a találkozót. Itt az ideje megtörni ezt a rossz szériát.
A Cowboys offense szárnyal. Romo az idény előtt megsérült, így az általunk is érdekelt az újonc Dak Prescott fog kezdeni irányító poszton. Nagyon jó fala van, nagyon jó támogatást kap a szintén újonc Ezekiel Elliottól, ráadásul nagy pontossággal dobálja meg a közepes passzokat. Igaz, hogy csak egyszerű statisztika, de a 104.2-es passer rating újonc létére mindenképp megsüvegelendő.
Ha nem is menne a passzjáték, még mindig ott van nekik a futás, hiszen láthatjuk, Zeke Elliot egyszerűen megállíthatatlan. 891 futott yardjával vezeti ezen listát, emellé 5 yard/carryt átlagol! Viszont 8 mérkőzesen már volt 3 fumble-je is, tehát ha a Front7 előtt fel van adva a feladat.
A dallasi defense nem áll nagy nevekből, mégis előttünk vannak mind passz, mind futás elleni védekezésben ( Total defense-t nézve ők a 9-ek mi csak a 19-ek vagyunk)
Múlthéten a Defense egy nem túl elit támadófal várt, amit végül egy átlagos teljesítménnyel abszolváltak. A dallasi támadófal más kávéház, a liga legjobb játékosaiból áll a fal. A kulcs az lesz, hogy mennyire tudják megszorongatni Prescottot, fiatal irányító lévén még nincs annyi meccs a háta mögött, így könnyebben zavarba lehetne őt hozni. Wentzet pl. nem sikerült
Bízom a front sevenünkben, főleg a Shazier-Timmons ILB párosban, akik megálljt kell, hogy parancsoljanak Elliotnak.
De most nézzük a mi oldalunkat.
Mind az O# mind a D# nagyon kétarcú. Képesek olykor hatalmas playekre, és elképesztő hibákra. Itt van rögtön a futás elleni védelem: múlthéten nagyon jól megfogta a Ravens futásait, előtte Ayaji 200+ yardot futott ellenünk.
Big Ben visszatért. Viszont nem pont úgy, ahogy mi szerettük volna. A múlt heti borzalom után abban bízhatunk, hogy a rehabilitációnak hála kényelmesebben fog mozogni a zsebben, jobban megnézi a célpontjait, és emellett pontosabban is passzol. A héten végig teljes edzésmunkát végzett. Viszont az elkapóink. Wheaton, DHB out, viszont aktiváltuk Ladarius Greent! Nem gondolnám, hogy Jesse James mellett nagy snapszáma lenne, viszont folyamatosan beépülve az idény végére akár kulcsszerep is hárulhat rá. Viszont ma este az AB, Coates, Eli Rogers WR trió lesz, kiegészülve JJ-vel és és néha Bellel. Valljuk be, ez azért elég karcsú.
Támadófalunk teljes lesz, sérülés után Pouncey visszatér, így minden adott ahhoz, hogy BB-t megvédjék és Bell végre ismét 150 yardos meccsre lehet képes.
Wheaton és DHB mellett DeWill és Dangerfield lesz inaktív a meccsen.
Úgy gondolom, két közepes, vagy annál kicsit jobb defensek találkoznak a majdhogynem elit támadókkal ha jó napjuk van. Sokpontos meccset várok, ahol főleg a kis megingások, illetve a D#-k napi teljesítményétől tenném függővé, melyik csapat örülhet a győzelemnek. A végeredmény szerintem 7 ponton belül lesz. A Ravens behúzta a kötelezőt, így nekünk már meg kell nyerni ezt a meccset ahhoz, hogy lépést tartsunk velük.