Wow. Nehéz szavakat találni ilyen csúfos vereség után, mint amilyet tegnap este láthattunk. Két héttel ezelőtt is csak néztem ki a fejemből, hogy lehet ettől a Bearstől így kikapni? Erre tessék, ez a tegnapi meccs rátett nem egy, de nem is két lapáttal, hanem rögtön az összessel.
Ha valaki megnézi a statisztikákat, azt látja, hogy domináltuk a meccset. Domináltuk is, viszont volt az az 5 interception, amit nem bírt el a csapat. Hiába a 300 passzolt yard, az offense egyszerűen ritmustalan. Big Ben ebben az idényben fejben már nincs ott, ahol megszoktuk őt az elmúlt években. Hiába láthattunk jobbnál jobb meneküléseket ismét, a passzai rendre alá-fölé-mellészálltak. Nem volt meg a kellő magabiztosság a játékában. Ebben szerepe van az OC-nek, akinek ha látja, hogy az irányítója inkonzisztens, a red zone-ban egyszerűen megáll a tudománya, akkor olyan o-plant rakok össze, ami illeszkedik rá. Nem a saját ’ToddHaley’ stílusra, nem a 2015-ös Big Benre, hanem a mostanira. Sőt továbbmegyek. Az OC-nek fel kell mérnie, hogy a játék playről playre változik. Figyelni a defense gyengeségeit, és olyan play(eket) kérni a QB-tól, ami meg is valósítható. Szerintem nálunk ez nem működik.
Az első picksixnél egyszerűen beledobta Telvin Smith kezébe, akinek nem volt más dolga, csak visszafutni 27 yardot a mi endzone-unkig. Egyértelmű Big Ben hibája, látnia kellett volna, hogy a LB bemozog a passzsávjába. A passz AB-nek ment volna, viszont neki egyértelműen rövid volt a dobás.
Pár perccel később ismét Brownt kereste, holott triple coverage-ben volt, Ramsey (aki a forduló előtt az egyik legjobb CB volt idén a ligában) leütötte a labdát, bele Church kezébe, aki köszönte szépen, benyargalt a mi endzone-unkba.
Ramsey egész meccsen kiválóan játszott, hála Bennek. Végig úgy éreztem, mintha minden passz az ő oldalára menne. Igaz, hogy általában AB-n védekezett, viszont ennek a Steelers offensenek rengeteg tehetséges elkapója van. Vajon ezt AB múltheti kirohanása okozhatta, és Ben így akarta, „kárpótolni”? Hát, 157 yardot összeszedett, viszont a W elúszott.
(Csak a legmazochistábbaknak ajánlom, íme Ben mind az 5 INT-je)
[embed]https://www.youtube.com/watch?v=vcOM1fT7VN4[/embed]
Amit még érdemes az offenseről mondani: Bell végre visszatért. Az irányváltási, a megiramodásai ismét azt hozták, amit megszoktunk tőle. Az eladott labdáknak hála nem helyeztünk nagy hangsúlyt a futásra, így futott yardokban nem, viszont a mozgását látva úgy gondolom, a következő meccsekre végre rendben lesz a futó poszt.
Védelem: hozták a közepesnél jobb szintet, Shazier ismét, idén sokadjára mutatta meg, miért volt ő első körös. Igazi vezére a védelemnek, a pálya minden pontján ott volt. A zebrák interceptiönnek adták meg a labdaszerzését, ezzel is életben tartva a csapat reményeit a győzelemre. Mellette Hargrave-et emelném ki, aki nagymértékben dominálta a Jags offense falát.
Tj Watt ismét villantott, 1 sack mellett 5 tackle-el, és folyamatos nyomással terrorizálta Bortlest és a Jags támadófalát. Ellenben a másik oldalon Dupreet abszolút súlytalannak éreztem. Ennél azért jóval több kell tőle. Pedig Bortles nem arról híres, hogy hihetetlen pontosan dob, ez meg is látszik a statisztikáján: 8/14, 95 yard, 1 INT. Ezt az embert le kellett volna gyalulni. Mellette mondjuk ott van a futás, az újonc Leonard Fournette 28 labdacipelésből 181 yardot pakolt fel! Ha levesszük a végén szerzett, 90 yardos TD-jét, akkor egy egész jó/szolid teljesítményt nyújtottak futó poszton. Pedig ezt tudtuk, hogy nem fognak mással operálni, csak a futással. És mit nem tudtunk tartani?
Kijelenthetjük, hogy tegnap kismértékben a Jags védelme, nagymértékben pedig mi saját magunkat vertük meg. Muszáj a fejekben rendet rakni, mert vasárnap a ligaelső KC ellen primetime meccset játszunk, ahol beárazhatjuk magunkat, hol tartunk erőben a szezon harmadánál.