Kínos vereség, távolodó rájátszás

Igazi vérbeli csoportrangadót játszott a két csapat tegnap. Sajnos az eredmény nem az lett amit vártunk, amit szerettünk volna. Idén ismét kétszer is jobbnak bizonyult a Ravens és ez most különösen azért fáj, mert a Jets nagy küzdelemben, hosszabbítás után legyőzte a rengeteg sérülttel rendelkező Patriots-ot.

Na de foglalkozzunk a baltimori mérkőzéssel. Nem kezdődött volna rosszul, mert szép drive után field goal-ig juthatott volna a csapat, de Tomlinék ismét elővették az idén megszokott tökös húzásukat és sajnos ez megint rosszul sűlt el. 3 pont helyett így 0 ponttal fejeztük be a nyitó drive-ot. Ekkor még nem tudtuk, hogy ez lett volna az utolsó alkalom amikor még vezettünk volna. A Ravens azt játszotta tökéletesen, ami ebben a csapatban benne van. Hiába csak néhány napja készült Mallett együtt az első csapattal, rengeteg passzjátékot hívtak be, kihasználva, hogy az acélvárosi csapat védelme se nyomást nem tud helyezni az irányítóra, se rendes cover-t nem tud adni az elkapókra. Ezúttal pedig az elit offense is betlizett. A mérkőzés elején még főleg futásokból próbáltunk haladni, de a sikerek ellenére ismét hamar eltolódott a játékunk a passzok irányába. És Roetlhisberger sajnos több alkalommal is nagyot hibázott. Nem egyedül volt persze bűnös, mert igazán az elkapói se tudták segíteni, a legnagyobb probléma viszont talán mégis az, hogy rendkívül Brown függők voltunk. Ben folyamatosan kedvenc célpontját kereste, még akkor is, ha Miller hatalmas üres területen volt.

Ezért a teljesítményért pedig büntetett a Ravens, amely így kikerült a Top 3-ban draftoló csapatok közül, azonban valószínűleg elütötte a Steelers-t a rájátszástól.

Jövő héten a Browns ellen lehet szépíteni, de leginkább a Bills-nek kell drukkolni, mert ők még belökhetnek minket a Jets helyén.

 

Facebook hozzászólás

Hozzászólás

1 hozzászólás neki “Kínos vereség, távolodó rájátszás”

  1. Vladimir kategória: 28/12/2015 #

    Hihetetlen kontraszt hetek, meccsek között és teljes tanácstalanság a szurkolók körében (is).

    Lehet és kell is imádni Bent, Brownt, Heath-t, Bellt és a többi “nagyágyút” az O-be, de nekem akkor is nehezen veszi be a gyomrom ezt a potenciállal, tehetséggel teli, ámbár sótlan, puding, lagymatag defense produktumot. Bárcsak pofára esnék, mondjuk már jövőre és kijönne az amit a stáb látott bennük!!