Előzetes: Steelers-Bengals

Az év legfontosabb meccse következik.

Már hetekkel ezelőtt sejthető volt, hogy kiemelkedő jelentőséggel fog bírni a most következő csoportrangadó, ami be is igazolódott: gyakorlatilag előrehozott playoff-meccsnek tekinthető a Bengals elleni összecsapás. Amennyiben a Cincy győzni tud a Heinz Fielden, kiszállunk a rájátszásért folyó versenyfutásból; ha nyerünk, óriási lépést teszünk afelé, hogy januárban még ne a holt-, hanem az utószezon vegye kezdetét Pittsburgh-ben. Nem mellékesen, a győztes akár az AFC North trónjáért is tovább harcolhat. Egy szó, mint száz: jön az év meccse.

Az ellenfél

A Paul Brown Stadiumban sikerült felülmúlnunk a Bengals-t, és egy ideig úgy tűnt, az a mérkőzés sorsfordító lesz mindkét csapat számára. Az addig gyengélkedő Steelers 14-3-as hátrányból kapaszkodott vissza és nyerte meg a találkozót, melyet sorozatban újabb három győzelem követett, míg a Cincinnati szempontjából egy négymeccses vereségszéria harmadik állomását jelentette ez a botlás. Később azonban, mint tudjuk, jött az újabb fordulat, lényegében mindkét gárdánál a 10. játékhéten: a Roethlisbergert elveszítő Steelers a Chiefs-t nagy nehézségek közepette, hosszabbításban még le tudta gyűrni, az azóta lejátszott öt mérkőzésből viszont csak egyet abszolvált sikerrel; ezzel szemben a Bengals nagy meglepetésre végtelenül sima győzelmet aratott a Giants ellen, majd ezt követő öt találkozójából mindössze egyet bukott el. Így állt elő az a helyzet, hogy az ohióiak meccselőnyben vannak velünk szemben, és ha most megnyerik a rangadót, biztossá válik a playoff-részvételük.

Offense

Andy Dalton, ha nem is nyújt elit irányítókra emlékeztető játékot, hétről hétre viszonylag korrekt teljesítménnyel segíti csapatát. Legnagyobb gyengesége, hogy a nyomást nem képes megfelelően kezelni, látványosan visszaesnek a mutatói, amikor siettetni tudják az ellenfél védői. Ezt ellensúlyozza, hogy a liga egyik, ha nem a legjobb támadófala dolgozik előtte, és látva, hogy pass rush-ban mennyire eredménytelenek vagyunk ebben a szezonban, nagy kérdés, mennyire tudjuk majd zavarni Daltont, amikor passzolni készül. Harrisonnak az NFL premier left tackle-jei közé tartozó Andrew Whitworth állja útját, de a múlt héten sérülésből visszatérve még súlytalan Woodley-nak sem lesz könnyebb dolga az idén All-Pro formában teljesítő Andre Smith-szel. A védőfal tagjai közül egyedül Keisel tudott érdemben hozzájárulni a pass rush eredményességéhez, így a DL-nek sem túl jók a kilátásai a guard pozícióban Clint Bolingot és Kevin Zeitlert, center poszton a rotációban játszó Kyle Cookot és Trevor Robinsont felvonultató interior line ellen, melynek tagjai egytől egyig remek formának örvendenek. A Bengals támadófala az elsőrangú passzblokkolás mellett a futójátékhoz is megfelelő támogatást nyújt: BenJarvus Green-Ellis a kezdeti nehézségek után az utóbbi időben már rendre 100+ yardos meccseket szállít, és ami ennél is fontosabb, mindezt kellő hatékonysággal teszi, a legutóbbi 5 fordulóban a futásonkénti átlaga mindig elérte a 4 yard/carry arányt. A legnagyobb aggodalomra A.J. Green szereplése adhat okot, akit az első meccsen a secondary-nek sikerült egy 8 yardos TD elkapásra limitálnia, ezúttal azonban Ike Taylor nélkül kellene kordában tartanunk a liga egyik legjobb wide receiverét. A WR depth már hagy kívánnivalót maga után Cincinnatiben, Mohamed Sanu kiesésével egy másik újonc, Marvin Jones kaphatja a legtöbb játékidőt második számú elkapóként. Green mögött Dalton második legfoglalkoztatottabb célpontja Jermaine Gresham, így a tight end elleni védekezés is kiemelt jelentőségű lesz.

Defense

A Bengals védelmét vizsgálva a legnagyobb kérdés, hogyan fogja megállítani a támadófal Geno Atkins-t. A harmadik profi évére egyértelműen a liga legjobb defensive tackle-jévé érő játékossal mindenekelőtt Ramon Foster és David DeCastro kerül majd szembe, akik közül előbbi nem az eredeti posztján játszik, utóbbi pedig csak múlt héten debütált az NFL-ben. DeCastro bemutatkozása jól sikerült, a csapat egyik legjobbja volt, de az All-Pro DT ellen az előző fordulóbelinél nagyságrendekkel nehezebb feladat vár rá. Az OT-knek sem lesz könnyű dolguk, a négyfős védőfal szélein Carlos Dunlap és Michael Johnson (előbbi főként a bal, utóbbi a jobb oldalon) jelent fenyegetést Roethlisbergerre. A Bengals linebackerei pocsék formában kezdték az idényt, amit mi is kihasználtunk (Dwyerék 167 yardot futottak Cincinnatiben), azóta viszont sokat javult a teljesítményük, melynek következtében futás ellen jóval hatékonyabban védekezik a defense. A secondary is elfogadható szintet hoz hétről hétre, Adam Jones élete formájában játszik, és Leon Hallt sem vetette vissza a tavalyi súlyos sérülés. Amivel rendszerint problémáik adódnak a Cincy védőinek, az a tight end levédekezése, és mivel ezzel párhuzamosan Miller abszolút Ben legmegbízhatóbb célpontja idén (is), várhatóan újfent gyakran kap majd labdát a karrierje során immár több mint 400 elkapást jegyző TE.

Sérültek

Ahogy az már fentebb szóba került, Ike ezúttal sem tudja vállalni a játékot, pozitívum viszont, hogy a Cowboys Stadiumban megsérülő Keenan Lewis bevethető lesz, és az előző találkozót kihagyó Cortez Allen is visszatérhet a kezdőbe. Ami még a cornereket illeti, a backup DeMarcus Van Dyke IR-en fejezi be a szezont. Mike Adams szerdán és csütörtökön limitált edzésmunkát végzett, pénteken azonban nem tudott a többiekkel együtt gyakorolni, így nagy valószínűséggel az ő visszatérésére is várnunk kell még legalább egy hetet, ami azt jelenti, hogy RT poszton Kelvin Beachum marad a kezdő. Nem sérüléssel kapcsolatos hír, de a Cowboys elleni meccsről eltiltott Mendenhall újra rosteren van; az már egy másik kérdés, hogy ezúttal tagja lesz-e az aktív keretnek. A Cincinnatinél a kicker Mike Nugent szerdán limitáltan edzett, de a csütörtöki és pénteki tréningen nem vett részt, így minden bizonnyal most is Josh Brown fogja elvégezni a rúgásokat. Az egész szezonban sérüléssel bajlódó Dre Kirkpatrick két nap nem edzett, kérdéses a pályára lépése, mint ahogy Adam Jones részvétele is bizonytalan, miután combhajlító-sérülés miatt pénteken csak limitáltan vett részt az edzésen, vagyis a CB-sorral még lehetnek gondjai a Bengals-nak. A bokájával bajlódó running back, Cedric Peerman egész héten limitált volt, alighanem most is inaktív lesz.

Mire figyeljek

1) Futójáték – Az utóbbi hetekben a futójátékunk hatékonysága közelít az idény eleji állapotokhoz, és ha most sem történik javulás, az alaposan lerontja a győzelmi esélyeinket.

2) Harrison & Woodley vs. Whitworth & Smith – Az előző két meccsen papíron lényegesen könnyebb feladat várt az edge rushereinkre, mint a klasszisnak számító Whitworth – Smith duóval szemben, mégsem tudtak konzisztensen nyomást generálni, de változatlanul igaz, hogy az irányító siettetése nélkül nem fogjuk tudni lefékezni az ellenfél offense-ét.

3) Steelers WR-ek vs. Bengals CB-k – A Chargers és a Cowboys is azzal ért el sikereket támadó oldalon, hogy irányítóik főként a rutintalan cornereinket vették célba, így nem csak a Lewis – Green párharc bír majd döntő jelentőséggel.

Írta: Vass Ádám

Facebook hozzászólás

Hozzászólás

6 thoughts on “Előzetes: Steelers-Bengals

Comments are closed.